Falugazdász a terepen

Tavaly szeptemberben indult a falugazdász program, amelynek a célja, hogy segítse a kis- és a középvállalkozásokat. Sajnos a falugazdász program még sok helyütt csak gyerekcipőben jár, a komáromi iroda az egyike azoknak, ahol valóban jól beindult a program.

A kezdés azonban nem volt egyszerű, különösen a kisebb gazdák fogadták hitetlenkedve és bizalmatlanul a falugazdászok megkeresését, akik felajánlották nekik segítségüket ügyes-bajos dolgaik intézése során. Sok elutasítással találta szemben magát Ollári Adrianna komáromi falugazdász is. Elmondása szerint a jég akkor tört meg, amikor az Agrárkifizető Ügynökség megkezdte a kisebb gazdáknál is az ellenőrzéseket, és hiányosságokat találtak náluk. Ekkor már akadt tennivalója a falugazdásznak, a földtulajdonosok maguk keresték meg őt, hogy segítsen értelmezni a szöveget, és magyarázza meg, mi a tennivalójuk.

Persze nemcsak a problémás esetek megoldására szakosodott a falugazdász, figyelmeztet például a pályázati lehetőségekre is. Részben ezzel a céllal is kereste meg Ollári Adrianna Szabó Zsoltot, a búcsi Szabó Farm tulajdonosát. A fiatal gazda szüleitől vette át a szarvasmarha tartására fókuszáló farm irányítását, 18 éves korától ezzel foglalkozik. Most, 23 évesen már tapasztalt gazdának számít, aki 8 éves kisfiát is belevonja a szakmába. Nincs nehéz dolga, hiszen kisfia mindig örömmel ül a traktorba, szívesen sürög-forog az állatok körül. Persze az iskolát sem hanyagolja el, édesapja szerint „jófejű gyerek”, akinek a tananyag nagy része már az iskolában beíródik a fejébe. Szabó Zsolt szerint kell is a tudás, hiszen a mai világban a gazdának sok mindenhez kell értenie. A hivatalok ugyanis olyan kötelezettséget zúdítanak a gazdák nyakába, hogy otthon kell lenni az elektronikus rendszerekben, a könyvelési módokban, figyelni kell a pályázatokat, be kell tartani a növénytermesztési és állattartási szabályokat, érteni kell a modern gépekhez, és mindezek mellett sikeresnek is kell lenni, mert ugyebár veszteségből senki nem tud megélni…

Szabó Zsolt szerint épp ezért a „paraszt” fogalma ma már nem lehet becsmérlő egy gazda számára, mert talán nincs még egy olyan ágazat, ahol ennyi téren helyt kellene állnia a mezőgazdasági termelőnek. Épp ezért örömmel veszi, hogy létezik a falugazdász program, amelynek köszönhetően ő is időben tájékozódik a pályázati lehetőségekről. Ollári Adrianna épp a támogatási lehetőségek miatt kereste fel a fiatal búcsi gazdát, akivel azóta is együttműködnek. „A falugazdász segített a zöld nafta program pályázati lehetőségeinek kihasználásában, a törzskönyv kitöltésében, a trágyázási napló vezetésében, és más hivatali dolgok intézése téren is, aminek nagyon örülök” – mondta Szabó Zsolt. Bár a „könyvelés” terén édesanyja még segítségére van a gazdának, a mintegy 60 szarvasmarha tartása, valamint a 30 hektáros terület megművelése teljesen lefoglalja. Három alkalmazottat is tart, hiszen a hatvan marhából 30 fejőstehén, bőven akad tennivaló körülöttük.

Bekapcsolódik a pályázatokba is, bár ezzel kapcsolatosan kissé szkeptikus, mert tapasztalatai azt mutatják, a támogatás egy jelentős része soha nem ahhoz kerül, akinek erre tényleg szüksége van. A kisgazdát meg az ág is húzza, mert aki becsületesen és hivatalosan akarja végezni a munkáját, annak a nyakában folyton ott lógnak az ellenőrök, akik nagyon készségesen szabják ki a büntetéseket. A feketepiac viszont virágzik, ez valahogy elkerüli az illetékes hivatalok figyelmét…

A gazdák bizalmát nem könnyű elnyerni, de úgy tűnik, Ollári Adriannának ez sikerült. Legalábbis azok esetében, akikkel már együtt dolgozott. „Egy jó falugazdász egy személyben pap, tanár és szakember. Falugazdászként rendszeresen továbbképzéseken veszünk részt, hogy mindig friss és naprakész információkkal tudjuk ellátni a termelőket. Ebben segítségünkre van a Szlovákiai Agrárkamara, ami koordináló feladatkört, valamint a szakmai hátteret biztosítja a munkánkhoz” – mondja Ollári Adrianna.

Az egyes települések vezetői is talán kezdetben bizalmatlanok voltak a programmal kapcsolatban. „Kértem a polgármestereket az együttműködésre, hogy tájékoztassák a falujukban gazdálkodókat arról, hogy létezik a falugazdász program. Sajnos több helyről is jelezték a gazdák, hogy nem értesítették őket, mástól hallottak az ilyen jellegű segítségről” – tájékoztatott Ollári Adrianna.

Nem így például Megyercsen, ahol a falu polgármestere maga kérte, hogy jöjjön el előadást tartani a falugazdász a település gazdáinak, vagy például Gúta városa, ahol Ollári Adrianna kérésére Horváth Árpád polgármester szívesen biztosította a feltételeket a találkozó létrejöttéhez. „Városunk mindig is a mezőgazdaságból élt, vannak itt nagyvállalkozók is a helyi szövetkezet mellett, de szerencsére megmaradtak, és aktívan működnek a kis- és a középvállalkozások is. Gúta kataszterének mintegy 90%-a mezőgazdasági terület, és ezt sikeresen művelik gazdáink” – kezdi a gútai helyzet vázolását Horvát Árpád. Elmondása szerint látja, hogy a gazdáknak nagy gondot jelent az öntözés, az aszályos időben a vízhiány nagy kieséseket okoz. Az öntözőrendszerek elavultak, vagy teljesen használhatatlanná váltak, az új vásárlása pedig óriási befektetést igényel.

A polgármester szerint a helyi gazdák sajnos kevéssé foglalkoznak a gyümölcstermesztéssel, viszont örömmel látja, hogy akár több száz hektáron is zajlik még a zöldségtermesztés. „A gútai földeken nemcsak a nagy mezőgazdasági terményeket, vagyis a gabonafélékét és olajnövényeket lehet látni, hanem karfiolt, káposztát, és például nagyon sok tököt is. Különösen örülök annak, hogy sok fiatalt látok bekapcsolódni a termelésbe, tehát van, aki az idősebb generációtól átveszi a stafétát” – fogalmazott a város polgármestere.

Az összejövetelre, amelyet még kora tavasszal tartottak meg, szép számban érkeztek gazdák. „Nagyon örültem a falugazdász megkeresésének, mert úgy gondolom, szükséges segíteni a magyar ajkú gazdákat, és a szakemberek jó tanácsokkal láthatják el a kisebb vállalkozókat a gépvásárlás, fajtaválasztás, talajvizsgálat, trágyázás, pályázati lehetőségek terén, de jó segítséget nyújthatnak a hivatali ügyintézések, ellenőrzések és egyéb problémák felmerülése esetén. A mezőgazdasági termelés nagy odafigyelést igényel, sokrétű problémával találja magát szemben a gazda. Különösen manapság, amikor a termelés mellett még bonyolult könyvelést, statisztikát is kell vezetnie a gazdának, és mindezt már elektronikusan. Ezért szükség van valakire, aki segít nekik eligazodni az előírások útvesztőjében” – zárja gondolatait Horváth Árpád.

Czigler Mónika