Agro

Bonszaiok a Vörös ráknál

Hogy lehet az, hogy a bonszaiok nem kerti növények, viszont aki bonszaiokkal foglalkozik, az mégis elmondhatja magáról, hogy kertész. A kérdőjel és a válasz helyett egy Josza Buszon-haiku: Két szilvafám van./ Egyik később virágzik, / másik korábban.
ÚJ SZÓ ONLINE

2013. június 14. 19:00

VERES ISTVÁN

Pető Tóth Károly fordításai talán nem mindig adják vissza a (jogosan vagy jogtalanul) elvárt klasszikus haikuhangulatot (itt-ott még rímelnek is), a fenti sorokban viszont talán igen. Persze a Vörös rákról elnevezett pozsonyi olvasókert bonszaikiállításáról szóló beszámoló úgy is kezdődhetne, hogy: bonszaiokat állítottak ki Pozsonyban a Vörös rákról elnevezett olvasókertben. Viszont ha laikusként úgy döntünk, hogy a bonszaikiállításra megyünk, sokat segíthet, ha előtte (vagy közben) elolvasunk néhány haikut. Leginkább azért, hogy egy kicsit közelebb hozzuk magunkat a japán gondolkodáshoz, életszemlélethez. Ez persze nem fog sikerülni, de azért még mindig jobb, mint ha a teszkós pénztárgépektől rohannánk zizegő szatyrainkkal egyenesen a bonszaiokhoz. A hirtelen ritmusváltás ugyanis megakadályozná, hogy valamit is felfogjunk a bonszaiok üzenetéből (amiről persze azt sem állíthatjuk, hogy egyáltalán létezik). Mivel ezek elég szubjektív dolgok, leírom, hogy én is csak rajtaütésszerűen állítottam a negyedik éve megrendezett kiállításra, hogy lefotózzam egyik-másik fát. Aztán órák múlva jöttem rá, hogy ezzel elértem azt is, hogy nem tudtam magukra a fákra figyelni (csak a fényképezésre) – muszáj lesz elmennem még egyszer. Persze az efféle szemlélődés is történhet ezerféle forgatókönyv szerint: mást lát meg egy bonszaiban az egyszerű érdeklődő, az egyes alakítási stílusokat szem előtt tartó szakember vagy a sárga szemüvegkeretes néni, aki csak újságot olvasni ült be a kertbe, és nem érti, kedvenc asztalára miért pakoltak összedrótozgatott minifákat.

A Mihály-kapu melletti olvasókert egyébként jó helyszín egy ilyen kiállításnak, de aki az évente megrendezésre kerülő szemlén valami káprázatos tárlatra számít (ami esetleg meghozná a kedvét a bonszaioláshoz), az csalódni fog. Nem mintha a bonszai egy olyan műfaj lenne, ami ezt az egészet igényli. A növények ízlésesen el vannak helyezve, meg lehet őket nézni, és még a névtábla sem hiányzik mindegyik mellől – ez elég. Mivel szemerkél az eső, a névtáblák már a kiállításmegnyitó utáni napra szétáznak, de hát ebben sincs semmi rendellenes – ha egy papírdarabra víz kerül, bizony szétázik –, ez az élet rendje. A falevélről meg általában lecsöppen a víz. Attól, mert ezek a dolgok viszonylag gyakran megtörténnek, és ingyen megnézhetők, még van annyira érdekes ez is, mint az, hogy kiöntött a Duna, vagy hogy lemondott a kormánybiztos. Végül megállapíthatjuk azt is, hogy a perexben feltett kérdésre sem sikerült megadni a választ. Ugyanez a helyzet a bonszaiokkal is. Várunk tőlük valamit, aztán vagy megkapjuk, vagy nem. Ezt mintha a szervezők is igyekeztek volna figyelembe venni: a múlt szerdán indult kiállítás ugyanis mindössze négy napig tartott.

Nem való a lakásba?

Nem való a bonszai a lakásba, figyelmeztet a fengsuj. Az ősi kínai térrendezési tudomány szerint a bonszai – mivel nagyon lassan nő – lelassítja a lakásban az energiaáramlást. Itt is vannak persze gyorsabban és lassabban növő fafajok, de tény, hogy lassabban fejlődnek, mint a legtöbb cserepes virág.

Önnek ajánljuk

Több ezer tüntető kívánt boldog karácsonyt Orbán Viktornak

Borostyánba zárt százmillió éves madártollat találtak

A szlovák országgyűlés megválasztása

Porosenko: nem hosszabbítják meg a hadiállapotot, ha nem lesz nagy szabású orosz támadás Ukrajna ellen

Hosszú Katinka és a magyar férfi vízilabda-válogatott az év legjobbjai a FINA-nál

16 éve volt utoljára fehér karácsony az egész országban, a Csallóköz és a Mátyusföld most is kimarad belőle

Legfrissebb galériák
Olvasta már?