A Szlovákiai Tarkaszarvasmarha-tenyésztők Egyesületének (Egyesület) honlapján olvasható többek között az, hogy a mai Szlovákia területén ennek a fajtának a tenyésztése a 19. század végére és a 20. elejére datálható, amikor elkezdődött az itteni őshonos fajták, mint pl. a kárpáti borzderes, a kárpáti vörös szarvasmarha átalakító keresztezése.
A szlovák tarka szarvasmarha tenyésztésének előnyei
A fajta átalakításához nagymértékben használtak berni bikákat, és 1870 után elkezdődik a svájci szimentáli típusú bikák behozatala, ill. felhasználása (a szimentáli marha a svájci Simme völgyéből származik). Az ide vonatkozó magyarországi források szerint a döntő fordulatot a dualizmus kora hozta, amikor fokozódott a kereslet a tej és a tejtermékek, és ezzel a korszerű, jobb termelőképességű, igényesebb fajták iránt. Ekkor még az állomány több mint 90%-át tette ki a szürke marha, amely részt vett a magyar tarka kialakításában. Az Egyesület honlapján olvasható még, hogy már közvetlen az első világháború befejezése után érezhető bizonyos stabilitás, és alapjában véve két fajta tenyésztése ismeretes, a déli járásokban többségben a szlovák tarka, az északiakban pedig a pinzgaui fajtáé. Sokat fejlődött azóta mindkét fajta tenyésztése.
Az 1970-es években induló országos központi irányítású tenyésztői program szerint három fő irányban folytatódott a szarvasmarha nemesítése Szlovákiában, a tejhasznosítású fajta kialakítására, a kettős hasznosítású szlovák tarka és pinzgaui fajták nemesítési programja. A három közül a legnagyobb létszámot a szlováktarka-fajta nemesítési programja alkotta.
Ismeretes, hogy a rendszerváltás után ezek a programok érvényüket vesztették, majd közel egy évtized elteltével a kilencvenes éveknek inkább a második felében alakultak ki az egyes fajták szerinti tenyésztői szövetségek, egyben szakmai szervezetek, amelyek ma már leginkább szövetkezeti formában működnek. Ezzel együtt – sajnos a szlovákiai szarvasmarha létszámának fokozatos csökkenése mellett – átalakultak a tenyésztői programok is. Maguk a szarvasmarha-tenyésztők kiválaszthatják, hogy melyik tenyésztői szövetséghez csatlakozzanak. Ma már egyre kisebb számban vannak azok, akik állományukkal nem csatlakoznak egyik speciális nemesítési programhoz sem, hanem továbbra is saját kisebb-nagyobb tehénállományuk keretein belül imitálnak valamiféle tenyésztési programot, a legtöbb esetben saját kárukra. Tudniillik fajtától függetlenül egy hatékony fajta tenyésztéséhez, főleg annak nemesítéshez összehasonlíthatatlanul nagyobb létszámú populáció szükséges, mint akár Szlovákia egész tehénállománya. A szlovák tarka szarvasmarha nemesítése is nyitott, a szimentáli típusú populációkra épül, mint a svájci és a bajorországi populációk, de akár a magyar tarka, a cseh tarka, vagy egyéb szimentáli populációkra. A szimentáli az egyik legrégebbi és legszélesebb körben tenyésztett szarvasmarhafajta. A nemesítési programjában nyitott egyéb populációk felé, elsősorban a vörös színű holstein fríz irányában (tejhozamnövelés és tőgyformajavítás), de akár a húshasznosítású fajták felé is, annak függvényében, hogy a populáción belül milyen genetikai vonalak (vérvonalak) kialakítása a cél. A jelenlegi szlovákiai nemesítési program célja kialakítani a hús-tej kettős hasznosítású jelleget, ahol a tejprodukción van a hangsúly. Gazdaságosság szempontjából a cél nagyobb mennyiségű tömegtakarmány-adag befogadóképessége, a magas tejhozammal egybekötve, a rendszeres termékenység, a korai tenyésztésbe vétel, emellett a hosszú életkor és jó adaptációs képességek elérése. A tenyésztési cél különös hangsúlyt fektet a stabil tőgyfüggesztésre, a gépi fejésnek megfelelő tőgyalakra és könnyű fejőképességre, a jó izomzatú, szilárd patájú, száraz végtagokra. Tejhasznosságban laktációnként elérni a 7000 kg átlagos tejhozamot, 245 kg tejfehérje-mennyiséget, a 3,5% fehérje és a 4% zsírtartalmat. Életkorban a 4-5 laktációt és a 30 000 kg életkori tejprodukciót.
Húshasznosításban a cél az 1300 g napi tömegsúly gyarapodás, az 58–60 vágási százalék elérése. A testméretek szempontjából pedig a 142–146 cm keresztcsontnál mért magasság a felnőtt teheneknél és a 150–160 cm a felnőtt tenyészbikáknál. A felnőtt tehenek átlagsúlya 700–800 kg és a felnőtt tenyészbikáké 1200–1300 kg legyen. A szövetség honlapjára tekintve, ill. a tapasztalatokból is ismeretes, hogy ezek a várt eredmények elérhetők. A 2020-as év kimutatásai szerint a legjobb szlováktarka-tenyészetek már megközelítik a 10 000 kg laktációs átlag tejhozamot. Több tenyészet átlagában kimutatják az egyévenkénti borjazást, azaz a két borjazás közti időszak nem haladja meg a 365 napot. Ezek valóban kitűnő eredményeknek mondhatók egy kettős hasznosítású fajtánál.
A szarvasmarha-tenyésztés terén szakmailag képzett és tapasztalt szakembereknél nem kérdés, hogy a genetikailag homogén állományok tenyésztése jóval előnyösebb. A szlovák tarka szarvasmarha nyitott, elsősorban a szimentáli fajtára épülő tenyésztői programja lehetőséget ad akár kisebb, akár nagyobb tenyészeteknek kialakítani egy, a saját elképzeléseire, ill. körülményeire szabott homogén tehénállományt. A kettős hasznosítás keretein belül kiválasztható, hogy elsősorban a tejprodukcióra, vagy a hízómarha-eladásra helyezzük e a hangsúlyt. Nem érdemes azonban egy, főleg kisebb állományon belül mindkét irányú tenyésztői programot alkalmazni.
Mint minden egyéb vállalkozásnál, a szarvasmarhaprogram irányának eldöntése előtt érdemes alaposan és sok szempontból elemezni a tenyésztő saját körülményeit, a tenyésztési feltételeknek megfelelő körülmények kiépítésének lehetőségeit. Szlovákiának szinte egész területe alkalmas a szlovák tarka szarvasmarha tenyésztésére. A fajtán belül is kiépíthetők a helyi körülményeknek megfelelő tenyésztői programok, kivéve a magas hegyvidéki területeket, amelyek inkább a pinzgaui fajta tenyészésére alkalmasak.
Végül, akár ötletként, a szarvasmarha-tenyésztés összefüggésében is érdemes elgondolkodni a tenyésztők közti integráció lehetőségein. Élni azzal a lehetőséggel, hogy Szlovákia határain belül, viszonylag kis távolságokra, a Csallóköztől a Bodrogközig, onnan a Tátra aljáig találhatók különböző, a szarvasmarha-tenyésztésre alkalmas területek. Számtalan példa mutatja, hogy a dombos vidékek legelőin húsmarhát tenyésztők nagy része kereskedőkön keresztül külföldre értékesíti a növendékmarháját, mivel nincsenek megfelelő takarmánytermelési feltételei az effektív szarvasmarha-hizlaláshoz. Viszont erre kitűnőek a feltételek Szlovákia déli részein. Ezek a feltevések jelenleg, a globális felmelegedéssel és az úgymond „egészséges táplálkozással” összefüggésben a szarvasmarha-tenyésztés leépítése felé irányuló európai törekvések körülményei közt, szinte utópiának tűnhetnek. Viszont figyelembe kell venni például azt, hogy Szlovákia már alaposan leépítette szarvasmarha-állományát, továbbá, hogy a tej- és a húsfogyasztásról nem olyan könnyű leszoktatni az emberiséget, ráadásul nem is biztos, hogy egészséges lenne. Emellett a szarvasmarha metángázkibocsátás-hatásának mértéke is vita tárgya. A szarvasmarha-tenyésztés egyike a Szlovákiát képviselő, a 2021–2027-es KAP-tárgyalók feladatainak.
Varjú János, a komáromi Varjú Consulting tanácsadói iroda tulajdonosa
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.