Agro

A kukorica meghálálja a tápanyag-utánpótlást

A terméssel kivont tápanyag mennyiségének alapján számított mérleg adatai szerint az 1990-es évek kezdetétől a növényeink termesztésénél erőteljesen a talaj tápanyagkészletére hagyatkozunk.
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

2019. május 20. 10:31

Sárvári Mihály adatai szerint az egy hektár mezőgazdaságilag művelt területre 1981–85-ös években átlagában mintegy 275 kg műtrágyát juttattunk ki. Ez a mennyiség 2011-re hektáronkénti 77 kg-ra csökkent.

A kedvező vízellátottság (2005, 2006, 2008, 2009, 2010, 2011 évek) nagy termést és jelentős műtrágyahatást eredményezett. A műtrágyázás biológiai optimuma az N = 210 kg/ha (+ PK) dózison, a gazdaságossági (agroökológiai) optimuma a N = 140 kg/ha (+ PK) volt. Ez azt mutatja, hogy adataink szerint a nitrogéndózis 140 kg/ha-ról 210 kg/ha-ra növelése nem bizonyult gazdaságosnak, ugyanis a többlettermés bevétele a többletműtrágya árát nem ellensúlyozta. A gazdaságossági optimumhoz viszonyítva a kevés műtrágya (70 kg/ha N + PK) használata hektáronként 1,5 tonna, a műtrágya nélküli termesztés 5,0 t/ha terméscsökkenést okozott. A két aszályos évben (2007 és 2012) nagyon kevés termést és alacsony szintű műtrágyahatást kaptunk. A műtrágyázatlan területhez viszonyítva a hektáronkénti 70 kg N hatóanyag (+P205 + K20) 2007-ben 2,1 t/ha, 2012-ben 0,9 t/ha terméstöbbletet eredményezett.

A talaj tápanyagkészlet-zsarolásának új módjaként jelentkezik a kukoricaszár energetikai hasznosítása. A szár szervesanyag-készlete és tápanyagtartalma nem kerül vissza a talajba, hanem elszállítjuk. Ezen tényt követve kifejezésre kell juttatnunk, hogy a melléktermék értékesítéséből származó árbevétellel mindig szembe kell állítani azt a műtrágyaköltséget, amelyet talajba vissza kell juttatnunk.

 

Gyomirtással a kukorica tápanyagkészletének biztosítására

Gyomirtást azért kell végeznünk, hogy a talaj víz- és tápanyagkészletét ne a gyomok pazarolják, hanem a kukorica hasznosítsa. A gyomosodás évenként más értékkel, de önmagában is meghatározza a termés mennyiségét. 2013-ban a permetezést követő időszak kedvező időjárása eredményeként jó volt a herbicidek gyomirtó hatása. Ennek eredményeként a tenyészidőben a gyomborítottság alacsony szinten marad.

A gyomirtó szer költségkalkulációja azt is bizonyította, hogy a legsikeresebb herbicidválasztás a legkevésbé sikereshez viszonyítva többletköltséget nem jelent. A 2007. és 2010. évek és a permetezési módok átlagában a sikeres gyomirtáshoz viszonyítva a gyomosodás 4,6 t/ha, a legkevésbé sikeres gyomirtás 1,1 t/ha terméscsökkenést okozott. A kísérleti adataink is bizonyítják, hogy az eredményes gyomirtáshoz nélkülözhetetlen a gyomflóra ismerete és az ahhoz igazított herbicidválasztás. A gyomirtási módszerek közül a preemergens, a korai posztemergens és a posztemergens permetezések az általánosak.

A sikeres preemergens permetezésnek nagy előnye, hogy kedvező időjárás esetén a tartamhatású herbicidek megakadályozzák a gyomkelést. A módszer hátránya, hogy a herbicidek gyomirtó hatását a permetezést követő 10–14 napban lehulló csapadék mennyisége befolyásolja.

A korai posztemergens permetezéssel végzett gyomirtás kettős előnnyel jár. A kukorica szögállapotától a 2-3 leveles fejlettségéig végezhető. A herbicidek két feladatot teljesítenek, irtják a már kikelt gyomokat és a tartamhatású kombinációs partner megakadályozza a további gyomkelést. Nem jó, ha csak a posztemergensen végzett gyomirtásra hagyatkozunk. A permetezésre rövid idő áll rendelkezésre Az eljárás szigorú technológiai fegyelmet igényel. Érvényes ez a kukorica fejlettségére, a permetezés idejének hőmérsékleti viszonyára és a herbicid dózisára. Ellenkező esetben a kukorica könnyen károsodást szenvedhet.

 

Mikor alkalmazzuk a posztemergens kezelést?

A posztemergens gyomirtásnak létjogosultsága van, ha a preemergens permetezésünk kevésbé sikeres, illetve ha olyan gyomok vannak (pl. árvakelésű napraforgó, szerbtövis fajok), amelyek csak posztemergens permetezéssel irthatók. A vadköles kényszerítette ki a pre/poszt gyomirtási technológiát. Ez esetben meg kell várni a gyom kelését, ezt követően lehet csak vetni, majd vetés után rögtön linuron hatóanyaggal permetezni.

Befejezésül azon reményünket fejezzük ki, hogy a jövőben két gyomirtási technológia is mind szélesebb körben fog elterjedni. Az egyik a precíziós gyomirtás, amikor a permetezés műveletét a tábla heterogén gyomeloszlása „irányítja”. A másik a sávpermetezés, amikor a vetéssel egy menetben csak a kukorica sorát permetezzük. A sorközt kultivátorozással gyomtalanítjuk. A módszerrel a hektáronként szükséges herbicid mennyiségét 60–65%-kal csökkentjük. A termés megbízható mennyiségű növekedése mellett a vetés és a gyomirtás együttes műveleti költségét 38%-kal mérsékelhetjük.

Szegedi Gabonakutató

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Emelkedik a szegénységi küszöb

Elfogadta a parlament a Lex Harabint

Iskolaügyi témák terítéken Gútán

Karácsony Gergely nyerte az ellenzéki előválasztást

Buffon visszatérhet a Juventusba

Miért viszket a fejbőr?

Legfrissebb galériák
Olvasta már?