A BASF bemutatta a klímasemlegességet célzó ütemtervét

A vállalat az alacsony kibocsátású és CO2-mentes technológiák fejlesztésében elért legfrissebb eredmények alapján a 2030-ig tartó középtávú, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló célját is jelentősen növeli. A BASF jelenlegi szándékai alapján 2018-hoz képest 25 százalékkal tervezi világszerte csökkenteni üvegházhatású gáz kibocsátásait, és mindezt a célzott növekedés és a dél-kínai nagy Verbund gyár építése ellenére kívánja elérni. Ez a tervezett növekedés hatásainak figyelembevétele nélkül azt jelenti, hogy a CO2-kibocsátásokat a jelenlegi üzleti tevékenységek körében a felére kell csökkenteni az évtized végére. A BASF összességében akár 1 mrd € értékű beruházást tervez megvalósítani 2025-ig az új éghajlat-politikai célkitűzései eléréséhez, ezt pedig további 2 és 3 mrd € közötti beruházás követi majd 2030-ig.

A BASF Csoport globális kibocsátásai 21,9 millió tonna CO2-egyenértéket értek el 2018-ban. 1990-ben ez az érték nagyjából kétszerese volt ennek. A 2030-ra tervezett új kibocsátási cél az 1990. évi szintekhez képest körülbelül 60 százalékos csökkentést jelent, ami meghaladja az Európai Unió mínusz 55 százalékos célarányát.

„Új éghajlat-politikai céljaink hangsúlyosabbá teszik eltökéltségünket és a BASF Párizsi Éghajlatváltozási Megállapodást támogató vállalását. A klímaváltozás a 21. század előtt álló legnagyobb kihívás. Ha meg akarunk ennek felelni, át kell alakítanunk folyamatainkat és termékportfóliónkat. Ezt az átalakítást pedig már most fel kell gyorsítanunk. Először az ide vezető utunk első – nem pedig utolsó – lépéseire kell összpontosítanunk. A BASF épp emiatt fogja növelni a megújuló energiaforrások felhasználását, illetve fel fogjuk gyorsítani a vegyszerek gyártását támogató új CO2-mentes folyamatok kifejlesztését és alkalmazását. Átláthatósággal, valamint a BASF termékek egész értéklánc mentén okozott karbonlábnyomának rendszerezett és egyre nagyobb mértékű csökkentésére vonatkozó felajánlásunkkal tudjuk segíteni a legkülönfélébb iparágakban működő ügyfeleinket abban, hogy ők is csökkentsék saját termékeik karbonlábnyomát” – mondta Dr. Martin Brudermüller, a BASF SE igazgatótanácsának elnöke.

A BASF új technológiákkal váltja fel a fosszilis tüzelőanyagokat

A 2050-re nettó zéró CO2-kibocsátás elérését célzó hosszú távú átmeneti időszak középpontjában az olyan új technológiák állnak, amik a fosszilis tüzelőanyagokat, mint például a földgázt, megújuló forrásokból származó elektromos árammal fogják felváltani. A legtöbb ilyen technológia kifejlesztésében – partnereivel karöltve – úttörő szerepet vállal a BASF, és a fejlesztés jelenleg a kísérleti szakaszban tart. Az ilyen jellegű technológiák jelentős kibővítésére csak 2030 után nyílik majd komolyabb lehetőség. De ahhoz, hogy addig is felgyorsítsuk a CO2-kibocsátások csökkentését, a BASF továbbra is módszeresen hajtja végre a meglévő gyártelepein szükséges állandó fejlesztési folyamatokat. A vállalat ráadásul – villamosenergia-szükségletének kielégítése céljából – fokozatosan át fog térni a megújuló források használatára, és ennek megvalósításához szélerőműparkokba szándékozik befektetni.

A BASF jelenlegi fejlesztései közé sorolható egyik legfontosabb új technológia a vegyipari alapanyagok (pl. etilén, propilén vagy butadién) előállításában használandó elektromos fűtésű hőkrakkolók kifejlesztésére irányul. E fenti vegyi anyagok több értéklánc építőelemei és a vegyipari gyártás elengedhetetlen alapkövei. Számos vegyipari gyártási folyamat másik fontos alapanyaga a hidrogén. A BASF a hidrogén CO2-mentes előállításához egyszerre két folyamatot is futtat párhuzamosan: a kereskedelmi viszonylatban is elérhető víz-elektrolízist, valamint a metán pirolízist, amihez a BASF egy új folyamattechnológiát is kidolgozott. Az energiahatékonyság fokozásának másik fontos módját a hulladékhőből CO2-mentes gőzt termelő elektromos hőszivattyúk használata jelenti. A BASF céljai között szerepel az, hogy a Siemens Energyvel együttműködve fokozatosan ipari méretekre terjessze ki ezt a technológiát és egész telephelyek hulladékhőjének visszanyerésében hasznosítsa.

A BASF számításai szerint a klímasemleges gyártási folyamatokra való átállás a következő évtizedben a villamosenergia-igény ugrásszerű növekedéséhez fog vezetni a vállalatcsoport főbb telephelyein, azon belül a ludwigshafeni legnagyobb gyártelepen is. A vállalatcsoport villamosenergia-szükséglete várhatóan a mainak több mint háromszorosára fog nőni nagyjából 2035-től.

„Mindez új gyártelepek fejlesztését és megépítését elősegítő beruházásokat fog igényelni. A vegyipari előállítás átalakításának egyik előfeltétele a megújuló villamos energia nagy mennyiségben és versenyképes áron való megbízható rendelkezésre állítása. De jelenleg még nem ez a helyzet Németországban. Éppen ezért, saját igényeinek kielégítése céljából a BASF részt kíván venni megújuló energiatermelésre szakosodott létesítményeket célzó beruházásokban. A szabályozási keretrendszer feltételei is alapvetően fontosak az átalakítás gazdasági megvalósíthatóságához” – tette hozzá Brudermüller.

A BASF számos kiemelt projekten is dolgozik

A megújuló energiaforrásokat célzó tervezett beruházások mellett a BASF több egyedi kiemelt projektet is folytat:

– A BASF a SABIC és a Linde vállalatokkal közösen a világ első elektromos fűtésű gőzkrakkolójához szükséges kísérleti kemence megvalósításán dolgozik. Ez a hagyományos krakkolókhoz képest a vegyipari alapanyagok csaknem CO2-mentes előállítását tenné lehetővé. A szükséges finanszírozás biztosítása esetén a kísérleti üzem beindítása várhatóan már akár 2023-ban kezdetét veheti.

– A BASF a földgázból származó hidrogén CO2-mentes előállítását lehetővé tevő metánpirolízis-technológia kifejlesztésén dolgozik. A metán pirolízis a kibocsátásmentes hidrogén-előállítás egyéb folyamataihoz képest csak nagyjából ötödannyi elektromos energiát vesz fel. Ludwigshafenben már meg is épült a kísérleti reaktor, és beindítása jelenleg folyamatban van. A projekt pénzügyi forrásait a Német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium biztosította.

– A BASF a Siemens Energyvel közös együttműködés keretein belül jelenleg egy 50 MW kapacitású olyan PEM (protoncserélő membrános) víz-elektrolízis rendszer megépítésének különféle lehetőségeit vizsgálja ludwigshafeni telephelyén, amivel vízből és elektromos áramból CO2-mentesen állítható elő hidrogén. Ezt a CO2-mentes hidrogént a vállalat legfőképpen a Verbundban használná nyersanyagként, de korlátozott mértékben a mobilitási piac beindításának támogatására is felhasználná a Rajna-Neckar nagyvárosi régióban.

– A BASF az antwerpeni telephelyen beruházásokat tervez megvalósítani az Északi-tenger alatt futó egyik legnagyobb szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) projektben is. Az Antwerp@C konzorciumban részt vevő partnerekkel közösen így mód nyílik arra, hogy a vegyipari alapanyagok előállításából származó évi 1 millió tonnánál is több CO2-kibocsátását lehessen megelőzni. A beruházást érintő végleges döntés 2022-re van előirányozva.

Fenn kell tartani a versenyképességet

A BASF a 2050-re elérendő klímasemlegesség jegyében nagyratörő célt tűzött ki maga elé, hiszen a vállalat meg van győződve ennek hosszú távú stratégiai szükségességéről, valamint műszaki megvalósíthatóságáról. A mostani keretfeltételek mellett azonban a legtöbb új technológia még nem állja a versenyt. Miután a jelenlegi rendkívül hatékony gyártási folyamatok új üzemekkel való leváltása kifejezetten tőkeintenzív beruházást igényel, a BASF olyan európai és nemzeti programokból igyekszik ehhez a finanszírozást megteremteni, mint például az IPCEI (közös európai érdeket szolgáló fontos projektek).

„Bizonyosak vagyunk abban, hogy végül az összes érintett közös lépéseket fog megtenni annak érdekében, hogy ez az egy évszázadban egyszer adódó átalakítás gazdaságilag is sikeres legyen. Ez persze azzal is együtt jár, hogy a fogyasztóknak el kell fogadniuk az egész értékláncban jellemző CO2-mentes termékek magasabb – a nagyobb működési költségeket és kiegészítő beruházásokat ellentételező – árait. Ennek megvalósításához pedig olyan újfajta együttműködést kell kialakítani az iparág és a politikai döntéshozók között, ami pozitív, eredményorientált szabályozásokhoz vezet és fenntartja nemzetközi versenyképességünket” – magyarázta Brudermüller.

Forrás: BASF