A zöldtrágyázás

A német parasztok már a 18. század végén felfigyeltek arra, hogy a sovány homoktalajokon jelentős termést javító hatást érhetnek el azzal, ha a talajba beszántják az előzetesen erre a célra elvetett zöld növényzetet. A gyakorlati tapasztalatot a későbbi szakmai kutatások eredményei egyértelműen igazolták, s ma már a zöldtrágyázásnak fontos szerepe van elsősorban a gyengébb minőségű talajok szervesanyagtartalmának növelésében. S noha a műtrágyák alkalmazásának rohamos elterjedése és az általa kínált egyszerűbb tápanyagkijuttatási mód az utóbbi fél évszázad alatt némileg háttérbe szorította ezt a természetes alapú eljárást, a zöldtrágyázás máig is jelentős mértékben képes befolyásolni a talaj szervesanyag-tartalmát.

Legelterjedtebb módja a gabonák utáni tarlóvetés. Egyes pillangós virágú növények – pl. somkóró, bíborhere, homoki borsó, lóbab – fő terményként is hasznosíthatók a gyenge minőségű és ugarolt területeken. A bükkönyféléket, az őszi borsót és a bíborherét őszi vetés után kora tavaszi leszántással juttatják be a talajba, ezt követi a fő vetésű növény. Ugyanakkor egy esetleges tavaszi takarmányhiány esetén a zöldtömeget akár takarmányozásra is hasznosítani lehet, miközben a sűrű növényzet gyökérhatása szintén előnyösen befolyásolhatja a talajéletet.

A zöldtrágyázással elérhető hektáronkénti 40-50 tonna zöldtömegnek elsősorban a talaj szervesanyag-tartalmának növelésében van kiemelkedő szerepe, amely kedvezően befolyásolja annak szerkezetét, ezen keresztül a víz és a tápanyagok hasznosulását. Pillangós virágú növények zöldtrágyaként való alkalmazásakor figyelemre méltó a talaj nitrogéntartalmának növekedése is. Kedvező időjárási viszonyok esetén (megfelelő csapadék) a gabonatarlóba vetett csillagfürt vagy más pillangós növény 200-300 kg/ha nitrogénnel is gyarapíthatják a talaj tápanyagszintjét. Nem hanyagolható el a zöldtrágyaként alkalmazott növények gyökérzetének talajéletre, a talaj szerkezetére és vízgazdálkodására gyakorolt kedvező hatása sem. A szudáni fű vagy a kultúrmályva gyökerei akár 3 méter mélységig is lehatolhatnak. Az olajretek dús és vastag gyökérzetével másfél méterig „drénezi” a talajt, javítja a szántás alatti rétegek tulajdonságait. Laza homoktalajoknál és lejtős területeken zöldtrágyázással mérsékelhető a szél és a víz talajromboló hatása.

A zöldtrágyaként alkalmazandó növényfaj kiválasztásakor elsősorban a termésbiztonság és a produkált zöldtömeg a legfontosabb szempont, de figyelembe kell venni a növénynek a talaj tápanyagtartalmára gyakorolt hatását és a vetőmag beszerezhetőségét és árát is. Nem elhanyagolható szempont ugyanakkor a vetés ideje, a tenyészidő hossza és a növényi betegségek és kártevők terjedésére gyakorolt hatása sem.

Magyarországi agrárszakemberek gyakorlati tapasztalataik alapján elsősorban az olajretek alkalmazását ajánlják. Nagy előnye, hogy rövid idő alatt képes nagy zöldtömeget nevelni. A gabona utáni tarlóba vethető növény optimális vetési ideje augusztusban van, ilyenkor már kisebb a szárazság veszélye és alacsonyabb a hőmérséklet is. Korábbi vetéssel, hosszabb megvilágítással és magasabb hőmérsékleten kis lombtömeget nevel és korán bevirágzik. Kedvező viszonyok között akár 50 t/ha zöldtömeget is adhat, de száraz időszakban is képes 30-35 t/ha teljesítményre. Hektáronkénti 15-20 kg vetőmagszükséglete nem növeli jelentősen a költségeket. Jól elvégzett tarlóhántás után kombinátorral egy menetben megfelelő vetőágy készíthető a számára. Az olajretek viszonylag alacsony vízigényével nem csökkenti jelentősen a talaj vízkészletét, a leszántást követően gyorsan lebomlik, nem zavarja a tavaszi magágy előkészítését.

A másik zöldtrágya növénynek alkalmas növény, a csillagfürt azzal az előnnyel rendelkezik az olajretekkel szemben, hogy közel azonos zöldtömeggel jelentősen gyarapíthatja a talaj nitrogén-készletét. Hátránya, hogy termesztésének sikere nagyban függ az időjárástól. Július eleji vetése után általában nincs elég csapadék, ami hiányos keléshez és nem kielégítő termésbiztonsághoz vezet. A vetőmag előállítása és beszerzési költsége is magasabb. Öntözhető területeken már egy kelesztő öntözéssel is jelentősen növelni lehet a termésbiztonságát. Tavaszi fővetésű zöldtrágyaként termésbiztonsága javul, ennek elsősorban az EU-ban kötelező ugaroltatásnál van jelentősége. A környezetkímélő, vegyszermentes bio-termelésben való alkalmazásának is nő a szerepe..

Nálunk egyelőre nem, vagy alig használják ki ki a zöldtrágyázásban rejlő jelentős előnyöket. A jövében várhatóan több tényező is kedvezően befolyásolhatja szélesebb körű elterjedését. A műtrágyaárak emelkedése, a környezetszennyezés mérséklése, az ökológiai gazdálkodás terjedése, a szántóterületek ugaroltatása, az állatállomány és az előállított istállótrágya mennyiségének csökkenése, illetve a kifejezetten növénytermelésre szakosodott gazdaságokban az istállótrágya teljes hiánya miatt a zöldtrágyázás a talajok termőképességének megőrzésében az egyik leghatékonyabb módszert jelentheti, s a jövőben a gyengébb táperejű talajok mellett a nagyobb humusztartalmú, jó tápanyagellátású talajokon is fokozottabban érvényesülhet. (sz-nt)