A tavaszi kártevők elleni védekezés

A kedvezőtlen eredmények alapján egyre gyakrabban merül fel a szakemberek körében is a téma, vajon érdemes-e a repcét ilyen feltételek között termeszteni. Akik úgy döntöttek, hogy mégis kitartanak az egyébként jól értékesíthető olajnövény mellett, törekedniük kell a biztonságos és gazdaságos termelésre. Ebben a szakszerű vetés és tápanyagellátás mellett fontos szerepe van a repce kártevői és betegségei elleni védekezésnek. Az állati károkozók közül tavasszal elsősorban a repcefénybogár, a repceszárormányos és a nagy repcebolha, valamint a repce-gubacsormányos, a repcebecő-ormányos és a repcedarázs elleni védekezés elemi fontosságú a növényállomány egészségi állapotának megőrzése érdekében. A leggyakrabban előforduló károsítók felismerése az ellenük való védekezés hatékonyságát javítja.

A repcefénybogár (Meligethes aeneus) évente jelentkező, elszaporodása esetén komoly károkat okozó faj, kártétele azokban az években érinti érzékenyen a növényállományokat, amikor kedvezőtlen telelés után elhúzódó tavasz következik. Az imágók kártétele a virágbimbók megrágásával kezdődik. A táplálkozás vagy tojásrakás céljából történt károsítás következtében a virágok lehullanak. A kártétel az élettani virághullástól abban különbözik, hogy a rágás következtében visszamaradt virágkocsányok rövidebbek, mint az élettani hullás esetén. Azok a bimbók, amelyekben a lárvák fejlődnek, nem nyílnak ki, elgubacsosodnak, zöldborsószemre emlékeztetnek. A kinyílt virágokban táplálkozó bogarak másrészt hasznosak, mivel segítik a megtermékenyítést.

A faj bogarai a tábla közelében levő erdők, árokpartok, útszegélyek avarjában telelnek át. Tavasszal akkor jönnek elő, ha a levegő hőmérséklete a 9 fokot több napon át meghaladja. A bogarak táplálkozás céljából repülnek a virágzó állományba, ahol virágport fogyasztanak, de közben megrágják a bimbókat. Virágonként 1-2 tojást raknak le, erre a célra a fejlettebb virágokat választják. A lárvák általában 4 nap múlva kelnek ki, majd a harmadik vedlést követően fejezik be fejlődésüket ami hozzávetőlegesen 4 hétig tart. A lárva ekkor elhagyja a táplálkozási helyét és a talajba vonul, ahol mintegy 6 cm-es mélységben bebábozódik. A bábállapot egy hétig tart, utána megjelennek az új imágók.

Tömeges elszaporodásának előrejelzése egyszerű módszerekkel megoldható. A bogarak csillogó színük miatt a virágokon és a leveleken is jól láthatók, szabad szemmel is megfigyelhetők. Mivel vonzza őket a sárga szín, ezért ún. Moericke-féle sárgatálas eljárással csapdázhatók. A repcefénybogár népességének megállapítására egyszerű módszer alkalmazható: a táblán több helyen véletlenszerűen kiválasztott 100 növény főhajtásán megszámlálják a bogarakat. Ha a létszámuk a bimbózás kezdetén meghaladja a százat, a végén pedig a 300-at, szükségessé válik a vegyszeres védekezés. Az imágók elleni inszekticides kezelést célszerű úgy időzíteni, hogy az lehetőség szerint előzze meg a tojásrakást.

A repceszár-ormányos (Ceutorhynchus quadridens) kora tavaszszal rajzó bogarai apró lyukakat rágnak a repce levelein és a levélnyélen, valamint a a levél főerébe. Ebbe rakják a petéiket, a kikelt lárvák a főérben és a levélnyélben aknáznak. A károsított levelek napsütés hatására lankadnak, éjszaka regenerálódnak, majd ez a jelenség több napon át megismétlődik, míg a levelek teljesen el nem halnak és lehullanak. Az idős lárvák a a repce szárát aknázzák, szinte kiüregesítik. A járatokban rágcsálék és ürüléknyomok találhatók.

Az egynemzedékes faj imágó alakban telel át az erdőszéleken. A sekélyen telelő bogár, ha kedvező hőmérsékleti viszonyok alakulnak ki, már március végén, április elején ellepheti a repcetáblákat. Megjelenése néha megelőzi a repcefénybogár kirepülését. A táplálkozás során a főérbe lyukakat rág, ide helyezi el tojásait. A kikelt lárvák egy hónap alatt fejezik be fejlődésüket, a kifejlett lárvák lyukakat rágnak a szár felületére és azon keresztül hagyják el a növényt. A talajban 1-2 cm mélységben bábozódnak be. Az ellenük való védekezés megegyezik és általában egybeesik a repcefénybogár elleni védekezéssel. (sz)