A tápanyagpótlás hatékonysága fokozható

A gyomirtás sikeres végrehajtása jelentős mértékben befolyásolja a hozamokat és a felhasznált műtrágyák mennyiségét, állapították meg németországi szakemberek többéves felmérések eredményei alapján. A vizsgálatok azt is bizonyították, hogy a műtrágyák megfelelő időben és mennyiségben való kijuttatásával, a növekedésszabályozók alkalmazásával, valamint a szár-, levél- és kalászbetegségekkel szembeni megfelelő védekezéssel a hozamok mennyiségi és minőségi szempontból is lényegesen befolyásolhatók.

Az optimális mennyiségben adagolt műtrágya-mennyiség lehetővé teszi a fajta terméspotenciáljának érvényesülését, a növekedésszabályozók alkalmazása ugyanakkor megakadályozza a túlzott állománysűrűség kialakulását, s ezzel az egyes betegségek terjedésének feltételeit.

Annak érdekében, hogy a kijuttatott optimális mennyiségű műtrágyát a kultúrnövény, s ne a gyomok hasznosítsák, nagyon fontos a gyomok megjelenése idején ellenük alkalmazott hatékony védekezés. Az ősziekben kellő időben és megfelelően végrehajtott gyomirtással a kora tavaszi műtrágyaadag szintje lényegesen csökkenthető. Ha a parcellán nincsenek agresszív gyomok, amelyek már a vegetáció kezdetén képesek jelentős mennyiségű tápanyagot felvenni, akkor a kijuttatott tápanyagmennyiség gyakorlatilag teljes egészében a kultúrnövény rendelkezésére áll. A kukoricában a növény négyleveles állapota után már nem kell tartani a gyomkonkurenciától, repcében pedig a növény ötleveles állapota után a gyomirtás befejezhető, a tavaszi gyomirtásnak már csak kiegészítő szerepe lehet.

Az őszi gabonafélékben az igényeknek megfelelően adagolt első kora tavaszi fejtrágyázás döntő mértékben befolyásolja a terméshozamot. Ott, ahol a műtrágyafelhasználás felső határa (például az ökogazdálkodási rendszerekben az őszi árpában 110 kg/ha N, őszi búzában 130 kg/ha N) korlátozott, ott a korlátozott mennyiségű nitrogénadagot a növényzet két nóduszos állapotától célszerű kijuttani. Malomipari búza termesztése esetén a kielégítő fehérjetartalom elérése érdekében kalászhányáskor 60 kg/ha nitrogén kijuttatása szükséges. A hagyományos fajtáknál 170 kg/ha nitrogén kijuttatása biztosítja az optimális hozamokat. A hibrideknél azonban a tavaszi műtrágya adagok növelésével (210 kg/ha N) nagyobb hozamok érhetők el. Az őszi búzában a vegetáció kezdetétől a bokrosodás végéig a növény nitrogénigénye alacsonyabb, ezért az ekkor adott nagyobb műtrágya adag besűríti az állományt, ezért a növény kedvező őszi fejlődése esetén csak óvatosan szabad trágyázni. Két nóduszos állapottól kezdve azonban a növény N-igénye jelentősen megnő. Ha az állomány már ekkor túl sűrű, ez gátolja a hatóanyag optimális felvételét, s erre a növény a kalászban levő szemek számának csökkenésével reagál.

Az őszi árpában a kora tavaszi fejtrágya adagot az állomány fejlettségi szintjéhez kell igazítani. A megfelelő szemképzéshez hektáronként 40-50 kg műtrágya adagolása szükséges, a kijuttatás optimális időpontja az időjárási viszonyoktól függően a növény két nóduszos állapota.

A repcében erőteljes őszi fejlődés esetén az első N-adag legfeljebb 60-70 kg/ha legyen, hogy a növényzet ne nyurguljon föl. A nagyobb nitrogén igény a virágbimbók kialakulása kezdetén lép fel, a további tápanyagpótlást az állomány fejlettségéhez kell igazítani.

A szántóföldön a műtrágyázás eredményességének és a kultúrnövények normális fejlődésének feltétele, hogy a talaj pH-értéke 5,5-7,0 közötti legyen.

A foszforral való elátottság tekintetében az ún. „P-érték” (11-25 mg) elérésére kell törekedni. a foszforral való túltrágyázás főleg a nemesítésben kerülendő. A kukoricában nagyobb adagú foszfor felhasználása esetén a relatív cinkhiányt pótolni kell.

(Forrás:Agrofórum)