Akik több éve foglalkoznak fejes saláta őszi hajtatásával, jól tudják, hogy ebben az időszakban a fényhiány, a magas páratartalom és az alacsony hőmérséklet miatt gyakoriak a fertőző gombás eredetű betegségek.
A salátahajtatás gyakori veszélyei
A saláta levélszárrothadása
gyakori baktériumos eredetű betegség. Szabadföldön hűvös vagy csapadékos idő esetén, hajtatásban alacsony hőmérsékleten vagy gyakori öntözéskor okoz jelentős károkat. A levél szélén először keskeny fekete elhalás jelentkezik, amely fokozatosan szélesedik. Nedves körülmények között a levelek nyálkássá válnak és rothadnak, száraz viszonyok között pergamenszerűvé válnak. A tünet először az idősebb leveleken figyelhető meg, később a belső szívlevelekre is átterjed. A baktérium hőmérsékleti minimuma 0 C fok körül van, így a hűvös idő számára kedvező.
A salátaperonoszpórának
a jelenlegi időjárás rendkívül kedvez. A betegség nemcsak a fejes- és kötözősalátán, hanem az endivián és a cikóriasalátán is terjed, tetemes károkat okozva a hajtatásban és szabadföldön egyaránt. Fertőzés esetén a levelek színe halványzölddé válik, majd a levél színét és fonákját is fehér penészkivirágzás lepi el. A levélerek által határolt területen szögletes foltok jelennek meg, amelyek sárgászöld, majd barna színűvé válnak. A gomba terjedési képessége nagy, rövid időn belül újabb fertőzéseket hoz létre. A terjedése 15-17 C fokon a legintenzívebb, a magas páratartalom fokozza a betegség terjedését.
Csak az előzetes védekezések vezetnek eredményre. Permetezéskor ügyeljünk arra, hogy a levelek fonákját is elérje a permetlé. A megkésett kezelésnek már gyengített a hatása, azaz csak mérsékli a károkat.
A salátaperonoszpóra ellen nálunk jelenleg nincs engedélyezett permetszer. Külföldön a metirám, kaptán és folpet hatóanyagú szereket használják. A hazai kínálatból pl. a Merpan 80 WDG (0,2%) vagy a Folpan 80 WDG (0,2%) felel meg a kívánalmaknak.
A saláta botrítiszes rothadása
is régóta ismert, veszedelmes betegség. Főként a hajtatott salátán fordul elő. E zöldségnövényen két tünettípus figyelhető meg: A fejesedés kezdetétől az állományban elszórtan egy-egy salátafej külső levele lankad, a szívlevelek azonban sokáig megtartják turgorjukat. Végül a levelek elszáradnak, és a talajra fekszenek. Ha a salátafejet a talajról felszedjük, a gyökérnyak nyálkásan rothadt, a gyökér pedig a talajban marad. A szártövön és az alsó levelek főerén szürke, később szürkésbarna konídiumtartó gyep és apró fekete szkleróciumok találhatók. A második tünettipus esetében a salátafej a fejlődésben visszamarad, nem fejesedik, ilyenkor a gyökérnyakon részleges, barna parásodás látható. A gomba a talajból a talajra fekvő levelekre és onnan pedig a gyökérnyakra jut. A legveszélyeztetettebb rész tehát a gyökérnyak, ezért ezt kell védeni.
A saláta szklerotiniás rothadása
gyakori betegség az ősszel hajtatott salátában. A tünetek hasonlóak, mint a saláta botrítiszes rothadása esetén. A fő tünetek akkor figyelhetők meg, ha a salátafejet felemeljük. Ilyenkor a nyálkásan rothadt gyökérnyakon és az alsó leveleken a Sclerotinia sclerotium dús hófehér vattaszerű micéliuma és a nagy fekete szkleróciumai, vagy a S. minor finom pókhálószerű fehér micéliuma és apró fekete szkleróciumai láthatók. A betegség mértéke a salátalevélzet fejlődésére kedvező 12–15 C fokon a legnagyobb. E gombabetegség rendszeresen jelenik meg és nagy károkat okoz.
A legjobb védekezés a saláta szklerotíniás rothadása ellen a növénymaradványok eltávolítása a hajtatás befejezése után. A hajtatóházban legalább három évenként ajánlatos lenne a talajba bedolgozni a Constans WG nevű biológiai készítményt, amely a talajban fertőző gombaspórákat megtámadja, és azokon élősködik. A szer hatóanyaga a Conithirium minitans talajban parazitáló gomba, amely 2-3 évig is megőrzi védő hatását a talajban. A készítményt már nálunk is engedélyezték, a jól felszerelt szaküzletekben megvásárolható.
A saláta szklerotíniás rothadásának megelőzése érdekében még ügyelni kell arra, hogy tűzdeléskor és kiültetéskor a saláta ne kerüljön mélyen a földbe. Vegyszeres védekezéskor közvetlen kiültetés után a salátatöveket nagy lémennyiséggel permetezzük. Erre használjuk a következő kontakt permetszereket: Folpan 50 WP (0,2%) /14/, Rovral Flo (0,2%) /14/, Topsin M 70 WP (0,1%) /14/, Sumilex 50 WP (0,1%) /14/, Ronilan WG (0,1%) /21/. A permetszer a tövek gyökérnyaki részéhez kerüljön. A kezelést egy hét múlva meg kell ismételni.
Mivel a saláta csak nagyon lassan bontja le a permetszert, így a tört zárójelben feltüntetett várakozási időt feltétlenül be kell tartani!
A meztelen csigák
A saláta kártevői közül legtöbb gondot a jelenlegi időszakban a meztelen csigák okozzák. Általában a saláta földre boruló levelei alatt bújnak meg. A levelek megrágásával okozott kártételén kívül a befejesedett, kész salátában meghúzódó meztelen csigák gyakran a termény értékesítését is megakadályozzák.
A csigák kártételét csak a talaj felületére szórt nedvszívó anyagokkal csökkenthetjük. Vegyi védekezésre a csigaölő Mesurol Alimax vagy a Mesurol Schneckenkorn (1gr/1m2) használható. Ám mivel a saláta levelét fogyasztjuk, egészségvédelmi szempontból az állomány permetezése csigaölő készítményekkel szigorúan tilos.
A szerző növényvédelmi szaktanácsadó
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.