A pénztárcánkat féltjük leginkább a háborútól

A szeptemberi Eurobarométer-felmérés során 27 tagországból több mint 26 ezer résztvevő véleményére voltak kíváncsiak. A nyári közvélemény-kutatás szerint erősödik az EU-ba vetett bizalom, a polgárok támogatják az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott uniós választ, a másik oldalon viszont mély aggodalom övezi a háború gazdasági következményeit.

Az uniós átlagot tekintve a válaszadók 64%-a gondolja azt, hogy rossz az aktuális gazdasági helyzet a hazájában. A téli adatokhoz képest ez 5 százalékpontos emelkedést jelent. A következő 12 hónapra vonatkozó elvárásokkal kapcsolatban lényegesebb elmozdulást tapasztalunk – a legutóbbi méréshez viszonyítva Szlovákiában 27%-kal, az EU-ban pedig 22%-kal többen számítanak a gazdaság visszaesésére. Átlagban a válaszadók több mint fele, hazai szinten pedig közel háromnegyede véli úgy, hogy a következő évben még inkább súlyosbodni fog a helyzet. Magyarországon nagyobb optimizmusról árulkodnak a számok – 42% nem vár változást, s mindössze 43% szerint lesz rosszabb a nemzetgazdaság. Magyarországon tehát az átlagnál (53%) kevesebben feltételezik, hogy nehezebb helyzetbe kerül az ország gazdasága.

Elszálló árak

Az európaiak legfőbb aggályai szorosan kapcsolódnak a gazdaság borúlátó megítéléséhez. Az inflációval és az energiaellátással kapcsolatos kételyek szintje, mind nemzeti, mind uniós szinten meredeken emelkedett. A szlovákiai közvélemény szerint az áremelkedés, az infláció és a megélhetési költségek támasztják a legnagyobb kihívást az ország elé (69%). A második helyen az energiaellátást emelik ki (31%), a harmadik legsúlyosabb kihívásnak pedig a már említett gazdasági helyzetet (21%) tartják. Míg az uniós átlagot tekintve a válaszadók 15%-át aggasztja a klímaváltozás, addig nálunk ez a téma alacsonyabb prioritást élvez (7%). Fordított trendet tapasztalunk azonban az oktatás terén – az uniós átlagot nézve a megkérdezettek 6%-a jelölte fontos kihívásnak, míg Szlovákiában a lakosok 10%-át aggasztja az oktatási rendszer jövője. Hasonló a tényállás az államadósság és a nyugdíjak kérdésében is – az európai átlagnál jobban aggódunk ezek miatt.

Az EU-ra nézve szintén az emelkedő árak, infláció és megélhetési költségek jelentik a fő veszélyt: 34% mondta azt, hogy az uniót érintő problémák közül ez a legnagyobb kihívás, ami a februári adatgyűjtéshez képest 10 százalékpontos emelkedésre utal. Az energiaellátásra vonatkozó félelmek a korábbi 7. helyről – 12%-os növekedés következtében – a másodikra kerültek.

Válasz a háborúra

Tízből több mint 6 válaszadó állítja, hogy az ukrajnai háború súlyos következményekkel járt személyes pénzügyeire nézve. Szlovákiában ez az arány még magasabb – 76%. A korábbi felmérésekkel összhangban a polgárok megerősítik, hogy támogatják az Oroszország Ukrajna elleni háborújára adott uniós választ. Szlovákiában az EU-s lépésekkel a megkérdezettek fele, a kormány reakciójával pedig 44%-a elégedett.

Az európaiak 78%-a támogatja az EU által az orosz kormányra, vállalatokra és magánszemélyekre kivetett gazdasági szankciókat. Tíz megkérdezettből csaknem hét (68%) támogatja a katonai felszerelések beszerzésének és Ukrajnába irányuló szállításának finanszírozását – 35% „teljesen támogatja” 33% pedig az „inkább támogatom” lehetőséget választotta. Szlovákiában a humanitárius segítségnyújtással, a háború elől menekülők befogadásával és az Ukrajnának küldött pénzügyi támogatással értenek egyet leginkább. A gazdasági szankciók kivetését és a katonai felszerelések beszerzését, valamint szállítását azonban jóval kevesebben támogatják.

Inkább az EU

Ami az egyes intézményekbe vetett bizalmat illeti, Szlovákia lakosainak fele mondta azt, hogy „inkább nem bízik az EU-ban”, ami az uniós átlaghoz képest nem annyira jelentős eltérés (43%). Ismételten beigazolódott, amire a hazai közvélemény-kutatások már korábban rámutattak – a megkérdezettek 80%-a nem bízik Szlovákia kormányában, a parlament esetében pedig még nagyobb a szkepticizmus – 82%. Összehasonlításképp érdemes kiemelni az uniós átlagot, ami 61 és 62 százalék, valamint Magyarország példáját, ahol a polgárok 40%-a nem táplál bizalmat az EU iránt, a saját kormányuk és döntéshozó szervük viszont magasabb támogatottságot élvez – előbbi 48, az utóbbi pedig 44%-ot.

Kiderült az is, az európaiak 65%-a optimista az EU jövőjével kapcsolatban, ami 3 százalékpontos növekedést jelent a háború kitörése előtt végzett felméréshez képest. Az emberek 47%-a pozitívan vélekedik az EU-ról (az arány 3 százalékponttal emelkedett), s elérte a 2009 ősze óta nem tapasztalt legmagasabb szintet (a válaszadók 36%-a semleges, 16%-a pedig negatívan vélekedik az EU-ról).

Az uniós polgárok nagy része egyetért azzal, hogy az EU-nak be kell fektetnie a megújuló energiaforrásokba (87%), csökkentenie kell az orosz energiaforrásoktól való függőségét (86%). Emellett 85%-uk úgy véli, hogy az energiahatékonyság növelése csökkenti az unión kívüli energiatermelőktől való függőségünket, s 83%-uk támogatja, hogy a tagállamok közösen vásároljanak energiát más országokból.