A meggy és a cseresznye védelme

Azok, akik az előző évben elhanyagolták az első, korai vegyszeres védekezést a betegségek és kártevők ellen, azoknak érzékeny veszteséggel kell számolniuk. Fokozottan érvényes ez a megállapítás a kiskertekben termesztett meggyre és cseresznyére, amelyről a gazdák rendszerint megfeledkeznek.

A meggymonília

súlyos károkat okoz a virágok, hajtások, ágrészek elhalásával, később a gyümölcs rothadásával. A fertőzés meghatározó időszaka a virágzás, tehát a kórokozó elleni védekezést is erre az időszakra kell időzítenünk.

A gomba szaporító spórái a bibén keresztül behatolva, hideg, párás, ködös, esős időjárási körülmények között szinte a fa teljes virágtömegét képesek hihetetlen gyorsasággal elpusztítani. Ilyenkor a fa úgy néz ki „mintha leforrázták volna”. Később pedig a hajtások, ágak tömeges elhalása miatt a fa elpusztulásának teremtődnek meg a reális veszélyei. Később, a gyümölcséréskor is veszélyeztet a monília és a szklerotinia. Ilyenkor már a cseresznyelégy és más állati kártevők, valamint viharkárok, jégverés okozta sebzések nyomán indul meg a termés rothadása.

A levéllukasztó betegség

tünetei kerek, sárga közepű, lilás szegélyű foltok alakjában jelentkeznek. Később ezek kiesnek a levélből, de a levélen a folt vörösesbarnás szegélye megmarad. A betegség terjedése már kora tavasszal elkezdődik, ezért az első levelek megjelenésekor már a betegség megindul.

A blumerielás levélfoltosság

az erősen csapadékos tavaszt követően alakulhat ki akár járványos méretekben is. A levélfoltosság korai júniusi lombhullást idézheti elő. Ilyenkor a levelek fonákján sárgás fehér spóratelepek találhatók. A betegség kialakulását a monília elleni védekezés egy ideig megakadályozza. Ám ha a fertőzésveszély tovább tart, a gyümölcsérés időszakában és a szüret után is meg kell ismételni a vegyszeres védekezést a virágzáskor használt permetszerekkel.

A monília közismerten a meggy és a cseresznyefák népbetegsége. A beteg fák gyógyítása nem egyszerű. Alapkövetelmény a metszéskor a moníliás, elszáradt ágak eltávolítása. Ezzel az eljárással segíthetünk a fán, ám lehet, hogy már gyógyítani nem tudjuk. Tehát a két rezes lemosó permetezés (pl. Champion, Cuproxat Cuprocaffaro stb.) elengedhetetlen. A kezelést az említet szerekkel fehérbimbós állapotig alkalmazzuk. A másik két kezeléssel várjuk meg a virágzást. Azonban ebben az időszakban kizárólag méhkímélő gombaölő szereket használjunk (pl. Merpan 80 WDG 0,2%). A virágzás után ajánlatos felszívódó készítményeket (pl. Horizon 25 EW 0,1%) alkalmazni.

Az állati kártevők ellen

is védekezni kell. Még a rügypattanás előtt ajánlatos alkalmazni a rovarölő szeres lemosó permetezést (pl. Aliekol, Oleoekol 1% stb.). Ezek a készítmények elpusztítják a kora tavaszi veszélyes kártevőket, melyek közé tartozik a fekete levéltetű is, amely szívogatásával hajtástorzulást okoz. Ha idejében nem védekezünk ellene, akkor az összecsavarodott levelek már a nyár elején elszáradnak, és a hajtás növekedése leáll. A tetvek táplálkozása során kiválasztódott váladékon hamar megtelepszik a korompenész, amely miatt a gyümölcs fogyasztása gusztustalanná, értékesítése lehetetlenné válik. Meleg, párás tavasszal a levéltetvek gyors felszaporodására számíthatunk.

A sodrómolyok – tömeges megjelenésük esetén – a cseresznyén és a meggyen is óriási károkat okozhatnak. Kora tavasszal a fakadó rügyeket kiodvasítják, később a fiatal leveleket, bimbókat, virágokat sodorják össze, és a már kötődött gyümölcsöket is megrágják. Súlyos kártételnél érzékeny a levélfelület vesztesége.

Az araszoló lepkék előszeretettel táplálkoznak a meggyen és a cseresznyén. A kora tavasszal kikelő, jellegzetesen araszoló mozgású hernyók először a rügyeket odvasítják, később a virágok, levelek és gyümölcsök rágásával okoznak nagy veszteségeket. Jellegzetes tünet a szövedékszálon lelógó hernyók.

A cseresznyelégy nyüve a mag körüli részén táplálkozik. Ennek hatására a gyümölcs húsa megbarnul, megpuhul, rothadni kezd. A legyek melegkedvelő rovarok, rajzásuk 12 C fok felett kezdődik. A károsítást is a fa déli, melegebb oldalán kezdik, azon az oldalon a károk nagyobbak. Védekezni e kártevők ellen április közepétől rendszeres időközönként kell (pl. Calypso 480 SC 0,02 %-os töménységű permetlé alkalmazásával).

A kéregmoly a csonthéjasok közül főleg a mandulát, cseresznyét és a kajszit támadja. A termőkorban megtámadott fák törzsén, vázágain túlszaporodva részleges faelhalást okoz. A kártétel jól szembetűnő jele a fatörzs körül a talajon megtalálható rozsdabarna ürülék, valamint a lepkék kirajzása után a törzsből félig kilógó bábingek. Csökkenthetjük a kártevő kártételét a tavaszi lemosó permetezéssel. Erre használjunk pl. Aliekol vagy Oleoekol 1%-os oldatot.

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó