A malacnevelés hatékonysága

A sertéstenyésztés hatékonyságának növelésében a malacnevelés eredményessége fontos szerepet kap. Ebben a folyamatban a sikeres gazdálkodónak vagy sertéstelepeknek ma már 20-22 malacot kell elválasztaniuk ahhoz, hogy versenyképesek legyenek. A jelenlegi feltételek között a tenyészállatok biológiai paraméterei alapján egyértelmű, hogy ezt a mutatót csak minimális elhullás esetén lehet teljesíteni. Ahhoz, hogy a választási folyamat minimális veszteség és a lehető legjobb gyarapodás mellett a gazdaságos termelés alapja legyen, szakszerűen megtervezett takarmányozási technológiára, következetes munkára, műszaki, higiéniai és állategészségügyi feltételek megteremtésére van szükség.

A sertéstenyésztésben az elmúlt években a genetikai fejlesztés iránya a soványhús-termelés mellett a szaporulat és a kocák tejtermelésének növelésére irányult. Az elért eredmények nyomán csökkent a választási idő is. Ennek lerövidülése azonban gondot okozhat a malacok választást követő szilárd táplálékfelvételében. Ebben ugyanis az állatok tulajdonságai nagyon eltérőek, némelyik már a választást követő öt órán belül felvesz bizonyos mennyiségű takarmányt, vannak azonban olyanok is, amelyek csak több mint ötven óra múlva vesznek magukhoz szilárd táplálékot.

Az utóbbi évek szakmai tapasztalatai alapján a sikeres malacnevelésben egyre nagyobb szerep jut a vemheskoca megfelelő takarmányozásának is. Ez a takarmányozás ugyan kisebb jelentőséggel bír a születendő malacok testtömegére, mint azok genetikai tulajdonságai, azonban a malacok születési súlya döntően meghatározza későbbi sorsukat, és az elhullási százalékon túl a későbbi növekedésükre is hatással van.

A szoptató kocák tejtermelése és utódaik növekedési üteme között egyértelmű az összefüggés. A modern fajták ma már 10-12 kg tejet termelnek naponta, ez duplája annak, amit a hagyományos fajták az utóbbi évtizedekben produkáltak. Az anyatej azonban csak mintegy 7-10 napig biztosít megfelelő táplálóanyagot a malacok számára, ezért fontos, hogy már idejekorán hozzászoktassuk őket a tápfelvételhez. A mérések és tapasztalatok azt mutatják, hogy a mesterségesen táplált malacok növekedése messze meghaladja a természetes körülmények között fejlődőkét. A szilárd takarmányra való szoktatás azonban nem elsősorban a gyorsabb fejlődést szolgálja, hanem az emésztési- élettani érési folyamatok serkentése révén váltja ki a választási folyamatra meghatározó hatását. A választási testömeget kevésbé befolyásolja, de ezt követően komoly előnyt jelent a termelési paraméterek alakulásában.

A malacok választását nem egy adott napra kitűzött eseménynek, hanem egy terveszerűen felépített folyamat részének kell tekinteni, amelyet több tényező megfelelő előkészítésével és biztosításával lehet csak megvalósítani. Az utónevelő épület előkészítése, fertőtlenítése, a kellő hőmérséklet és a jó minőségű ivóvíz biztosítása, a kutricák műszaki állapota, az alkalmazott etetők és a kellő férőhely biztosítása mind fontos tényezője az említett feltételrendszernek. A malactápok összeállítása is komoly felkészültséget igényel. A kezdeti időszakban a táplálóanyagok mennyiségi biztosítása kisebb jelentőséggel bír, mint a könnyen emészthető, az emésztőrendszer strukturális és funkcionális fejlődését biztosító alapanyagokkal való ellátás. A humán minőségű alapanyagok felhasználása ezen a területen kedvező eredményeket hoz, az árban rejlő különbségek a későbbiekben megtérülnek. Az olcsó, emésztésélettan követelményeinek nem megfelelő termékek hatása az elhullásokban, a hasmenésekben, jobb esetben pedig csak a kisebb fejlődési ütemben nyilvánulnak meg. Kétségtelen azonban, hogy a legjobban összeállított táp, vagy tápsor is elvárja a gazda hozzáértő gondosságát. A szakértelem mellett a precíz végrehajtás, a folyamatos alapos munka és ellenőrzés nélkülözhetetlen. (Agrárágazat nyomán –sz)