A hatékonyság a cél

Szlovákia zöldségtermesztésének jelentős része az ország déli területeire összpontosul, ahol az éghajlati viszonyok is megfelelőek. Nyugat-Szlovákiában vannak falvak (Nagyfödémes, Marcelháza, Nagymácséd, Farkasd, Negyed, Naszvad, Tallós stb.), ahol a lakosság nagy része a zöldségtermesztésből él. Közép-Szlovákiában főleg az Ipoly mentén, négy-öt nagy termelőnél korszerű nagyüzemi technológiák alkalmazásával folyik a termelés. Kelet-Szlovákiában a feldolgozóipar leépülése következtében a nagyüzemi zöldségtermesztés csaknem teljes egészében szétforgácsolódott és általában véve vissza is esett.

A lakossági zöldségfogyasztás 40% -át nálunk sokáig az önellátás képezte. A fogyasztók gyorsan felismerték, hogy nincs nagy értelme önellátásra törekedni a télen át tárolható zöldségféleségekből. Ennek alapján a kis kertek, konyhakertek évről-évre beszűkülnek, helyüket pázsit és díszcserjék váltják fel. Ez a folyamat Nyugat-Európában már az ötvenes évek közepén végbement. A különbség csak az, hogy nálunk valószínűleg hosszabb ideig fog tartani, mert részben az életszínvonal alakulásától is függ.

A jövedelmező zöldségtermesztés fő követelménye a magas hozam, a jó minőség és az értékesítés megfelelő szervezése. Ezzel összefüggésben a szabadföldi termesztésben van a legtöbb gond, mivel az árut elsősorban a piacon értékesítik, ezért többféle zöldséget is termesztenek. Itt nehéz betartani a vetésforgót, nehézkesebb a permetezés, öntözés, sarabolás stb. Ezek a hátrányok kivédhetők lehetnének az egy-két növényre való szakosodással, ez viszont kizárja a piaci, kiskereskedelmi áron való értékesítés lehetőségét. Az viszont már nálunk is tény, hogy közvetlenül a piacon, esetenként útszéleken való értékesítés lehetőségei csökkennek, ezért a kisebb termelő kénytelen lesz az áruját a felvásárló központokban értékesíteni. Ez már megteremti a szakosodás feltételeit, növekedhet a minőségi és a menynyiségi termelés. Megnyílik az út a termesztés hatékonyságának növeléséhez. Ugyanakkor még mindig nem teljesen megoldott az értékesítés jobb megszervezése annak érdekében, hogy a termelő ne legyen kiszolgáltatva a felvásárlóknak.

Az EU-tagországokban ezt általában ún. termesztési és értékesítési központok létesítésével oldják meg. Egy-egy térségben a termesztők részvénytársaságot vagy szövetkezetet hoznak létre, mely csak az értékesítéssel foglalkozik. Ezeknek vannak pontos működési szabályaik és szerkezeti felépítésük is meghatározott (központi raktár, osztályozó és elosztó központok, stb.) Az ilyen termelési értékesítési szervezetek (TÉSZ) létesítése és működtetése nálunk is fontos lenne, a termesztők azonban még általában bizalmatlanok velük szemben.

Érdekes tapasztalat, hogy a gazdag, fejlett Észak-Olaszországban például megalakultak ezek TÉSZ-ek, de a szegényebb Dél-Olaszországban nem, így ott elesnek a központi támogatástól is. Jó lenne, ha főleg a kisebb termelők minél hamarabb nálunk is kihasználnánk ezt a lehetőséget, mert a nagy, tőkeerős gazdaságok, amelyek rendelkeznek klimatizált raktárakkal, osztályozó-, csomagoló-berendezésekkel, azok már megfelelően elkészített árut képesek szállítani. Bár belőlük még nincs sok Szlovákiában, de a számuk azért fokozatosan növekszik. A tájékoztatás kedvéért ilyen zöldségtermesztési és értékesítési központ (TÉSZ) már működik nálunk is, mégpedig Marcelházán a Slovzel.

A gyümölcs értékesítését szintén egy ilyen TÉSZ végzi, mely Ostraticén székel Sk Fruit néven.

A zöldségtermesztésben a jövőben elsősorban a hatékonyságra kell helyezni a hangsúlyt, ebben viszont nálunk még vannak tartalékok, amelyeket jobban ki kéne használni. A hajtatásban

- a hőszigetelők jobb kihasználása (belső takarás),

- csepegtető öntözés tápoldatozással párosítva,

- a fő növekedési időszakban minden egyes öntözéssel adagoljunk tápot is 0,1 – 0,01% töménységben,

- főleg F1 hibridfajták alkalmazása,

a mi feltételeink között május 20-tól szeptember 15-ig a hajtatóberendezésekben árnyékolni kell, (legmegfelelőbb a zöld rashelháló alkalmazása),

- paprikánál, és főleg a paradicsomnál nagy, már virágzó palánták ültetése indokolt,

- az őszi hajtatási ciklus csak helyenként gazdaságos,

A szabadföldi termelésben:

- a korai termesztésben (karfiol, káposzta, saláta, dinnye, karalábé, korai burgonya) indokolt a fátyolfólia alkalmazása,

- a tápanyagpótlást itt is célszerű tápoldatokkal megoldani egymenetben az öntözéssel,

- a növényvédelemben jobban oda kell figyelni az előrejelzésekre (szignalizációra), hogy csak akkor permetezzünk, amikor fontos.

- A zöldségtermesztés öntözés nélkül még bizonytalanabbá válik. Ebből az következik, hogy az öntözőberendezéseket korszerűsítsék és a kapacitásukat növeljék,

- az istállótrágya hiánya által beállt talajtömörülést meg lehet akadályozni a szerves anyagok céltudatos talajba való visszaforgatásával (szalma, kóró, zöldtrágya),

- a zöldségtermelésből ki kell iktatni a lankás területeket, ahol az öntözésnél, esőzéskor összefut a víz. Ezek a károk sokszor 10-25% -al is csökkentik a hozamot.

Több alkalommal is részt vettem nyugat-európai tanulmányutakon, belőlük az a ábbi tanulságok vonható le:

- csak ott termesztenek zöldséget, ahol legjobbak a talaj- illetve időjárási viszonyok,

- egy-egy növényfajta termelésénél 30-35 agrotechnikai mozzanatra szétbontják a teendőket, és mindegyiket maradéktalanul betartják,

- a termelők zöme szakmai klubokba tömörül, ahol megvitatják a szakmába vágó időszerű kérdéseket, információkat,

- nagyon sok helyen igénybe veszik a szaktanácsadók szolgáltatását,

- a palántát a központi palántaneveldéktől igénylik,

- az árut az árverési (aukciós) központokba szállítják,

- a termesztésben többnyire 1-3 növényre szakosodnak.

Nálunk a termelők zöme nagyon jó szakmai tudással rendelkezik, de az agrotechnikai termínusok szigorú betartásával néha gondok vannak. Ha ezt a termelőink kellőképpen tudatosítják és felismerik a szigorú követelmények betartásának fontosságát a termesztésben, a betakarított zöldség áruként való előkészítésében, akkor nem kell félnünk az EU-csatlakozástól sem.