A hasznos életteljesítmény

Illusztrációs felvétel Az utóbbi időben számos kutatót foglalkoztat a tehenek hasznos élettartamának problematikája. A tejtermelés gazdaságosságát döntően befolyásoló, a tehenek életteljesítményéről kimutatott adatok egyre inkább beépülnek a nemesítési programokba, és így részévé válnak a mindennapi tenyésztői munka szelekciós rendszerének.

A tehenek hasznos élettartama (LPL – long production live) valójában azt a termelést (tej-, zsír-, fehérje-kilogramm) fejezi ki, amit a tehén az első ellése napjától a tenyészetből való kiselejtezés napjáig produkált. Az egyes szarvasmarhafajták termelési bélyegei között a legkifejezettebb különbségek az összes tej mennyiségében észlelhetők. Tenyésztési szempontból természetesen bizonyos cenzúrának és korekciónak vetik alá az adatokat, hogy a tenyészértékbecslés a lehető legpontosabb legyen. A termelés gazdaságosságának megítélésekor viszont a nem korigált, hanem a valóban megállapított életteljesítmény a mérvadó.

A kiselejtezett tehenek adataival a gyakorlati szakemberek általában nem sokat foglalkoznak, mert a napi gondok túlságosan lekötik a figyelmüket, pedig ha a jövőbe akarunk látni, ismernünk kell a múltat. Nemcsak a hasznos élettartamra eső termelés nagyságát lehet elemezni (LPL) a már selejtezésre került teheneink adatlapjaiból – melyek valahol a polcok mélyén porosodnak -, hanem a selejtezés okait, az ellési életkort, az ellések számát, közöttük eltelt időt, sőt a tenyésztésbe bevett apaállatok reprodukciós eredményeit is. Érdekes adatotat kaphatunk, ha a selejtezett teheneink adatait származás alapján vizsgáljuk (pl. féltestvérek összehasonlítása), továbbá arra is választ kapunk, melyek a kritikus időszakok a tehenek életében a selejtezését illetően. Közismert tény, hogy minél több a laktációk száma, annál magasabb a selejtezés valószínűsége. Az is bizonyított, hogy a laktáció utolsó szakaszában, amikor meddőség miatt szelektálunk, magasabb a selejtezés aránya, (természetesen állományonként lehetnek eltérések) ezért fontos ezeket az adatokat kiszámítani és elemezni.

zMiután állományszinten kiszámítottuk egy bizonyos időszak alatt kiselejtezett tehenek átlagos hasznos élettartam teljesítményét (tej-, zsír-, fehérje-kilogrammban kifejezve), akkor az adott időszak átlagos tejárait figyelembe véve pontosan meg tudjuk határozni teheneink életteljesítményének értékét. Ha ehhez az adathoz hozzáadjuk a tehenek húsáért kapott összeget, akkor egy viszonylag pontos átlagos életteljesítményértéket kapunk.

Az állatenyésztés eseményeit folyamataiban kell vizsgálni. A tenyésztő számára legáttekinthetőbb az adatok táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, melyből látni lehet hogy a vizsgált hasznossági mutató bizonyos időszakot figyelembe véve javult, vagy romlott, természetesen további statistikai módszerekkel ki kell számítani a varianciát (vagy szórásnégyzetet) és a standard deviációt.

Hogy kedvet adjunk a tenyésztőknek és megkönnyítsük a munkájukat néhány példával is illusztráljuk a fent leírtakat.

Ilyenkor az év vége felé, mikor termelési és gazdasági mérlegeket készítünk, nem árt azokra a tehenekre gondolni, amelyek az év folyamán vágómarhaként értékesítésre kerültek, vagy elhullottak. Az életteljesítmény adatokból nyert információk gazdasági és tenyésztési célkitűzéseinkhez adnak kiindulási alapot. Az így szerzett ismeretek értékesek lesznek lányaik teljesítményének előrejelzésében és a genetikai előrehaladás kiszámításánál. A tehenek életteljesítményének vizsgálatával valójában „visszatekintünk a jövőbe”.1. példa: Egy tehenészetben ahol a tehenek kezdőlétszáma 2001. január 1-én 250 volt, az év folyamán kiselejteztek 80 tehenet, ez 32%-os selejtezési arányt jelent. Az adatlapok alapján statisztikailag értékeljük ki a selejtezett állomány tejkilogramm (LPL) értékét, és állapítsuk meg az ellések száma alapján az egy laktációra eső tejmennyiséget! 2. példa: Számítsuk ki a tehenek selejtezési átlagos vágási súlyát, az átlagéletkorát és annak standard deviációját!

A számítás menete ugyanaz mint az első példában. A különbség annyi, hogy az életteljesítmény tejmennyiség (kg) oszlopba most a tehenek életkorát írjuk be napokban (selejtezés dátuma – születés dátuma), az ellése száma helyett pedig a vágási súlyt (kg).

Kiszámítottuk, hogy a 80 selejtezett tehén átlagosan 2120 +- 615 napot élt egy standard deviáción belül, ami gyakorlatilag átlag 5 év 9 hónap és 20 nap. Az átlagos vágási súly pedig 485 kg volt.

3. példa: Számítsuk ki a selejtezett tehenek átlagos közgazdasági életteljesítményét Sk-ban, ha az utóbbi négy év átlagos tejára dotációval együtt 8,85 Sk, és egy kg tehénhús ára átlagosan 21,85 Sk volt. A borjak születési átlag súlya 33 kg, értéke pedig 55 Sk/kg!

A Számítás menete az előző két példa eredményei alapján:A tejtermelés értéke: 19320 x 8,85 = 170982 Sk,

A vágóérték: 485 x 21,85 = 10597 Sk

A borjútermelés értéke: 3,6 x 33 x 55 = 6534 Sk

Összessen: 188113 Sk,

egy takarmánynapra számítva 88,73 Sk

Tehát a selejtezett tehenek átlagos közgazdasági életteljesítménye 188113 Sk, ami egy takarmánynapra átszámítva 88,73 Sk jelent.

Sorszám Ellések száma Tehén száma Életteljesítmény Eltéres az átlagtól Deviációk

(Y) Tejmennyiség(kg) (deviáció) négyzete

X X - x (X - x)21 4 55212 823 15350 -3970 15760900

2 4 55219 823 25348 +6028 36336784

3 3 55325 823 18551 -769 591361

4 5 56312 823 19450 +130 16900

... ... ... ... ... ...

77 5 65231 823 19352 +32 1024

78 1 55555 823 1531 -17789 316448521

79 6 66235 823 21252 +1932 3732624

80 2 55123 823 9342 -9978 99560484

Összeg 288 1545600 3724316980

Átlag ( y ) 3,6 ( t ) 5367 ( x ) 19320Adatnagyság (n) 80

Tehát a selejtezett álomány 80 tehene átlag 3,6 laktáció alatt átlagos tejkilogramm életteljesítménye (LPL) 19320 +- 6866 kg tej volt, egy standard deviáción belül. Egy laktációra eső tejmennyiség átlag 5367 kg volt.