Az orvosi statisztikák szerint a cukorbajos vesebántalom a veseelégtelenség egyik fo oka, amelyen ideig-óráig muvesekezeléssel is segíteni lehet, gyógyulás azonban csak veseátültetéssel érheto el.
A cukorbaj és a vese
A kezdodo vesebetegségre a fehérjevizelés (albuminúria) hívja fel a figyelmet, amelyhez rendszerint magas vérnyomás is társul. Betegnként változó, mikor következik be. Az biztos, hogy nem a cukorbaj megjelenésekor, hiszen sok év telik el addig, amíg a vese erei kimutathatóan károsodnak. Minthogy a hagyományos laboratóriumi eljárások nem elég érzékenyek, mire az albuminúriára fény derül, az már javában meglevo vesebetegséget (klinikai esetet) jelez. Van azonban olyan vizsgálat is (a radioimmun-elemzés), amikor radioaktív atom és ellenanyag felhasználásával mutatják ki az albumint, azt az állapotot is feltárja, amikor még igen kismérvu a vese kóros elváltozása, a leghatékonyabban akadályozható meg a súlyosbodása.
A fehérjevizelés gyakran társul magas vérnyomással. Ebbol a szempontból mindkét cukorbajtípusra figyelni kell. Miként arra is, van-e ismeretlen eredetu magas vérnyomásban szenvedo közeli hozzátartozó a családban.
A cukorbaj inzulinos, gyógyszeres és étrendi karbantartásával többé-kevésbé megelozhetok a szövodményei is. A cukorbetegek többségének évtizedek alatt sem betegszik meg a veséje. Aki viszont hajlamos erre a szövodményre, annak a veséje az alapbetegség idejében való fölfedezésével és kezelésével maradhat hosszú ideig egészséges. Az I-es típusú cukorbaj kezelése a hiányzó inzulin pótlásán alapul, amelyet diétás étkezéssel kell kiegészíteni. Habár e betegség II-es típusú válfaja esetén is szükséges lehet az inzulin, ám többnyire gyógyszerrel és/vagy diétával is kordában tartható. Magas vérnyomás esetén természetszeruleg ezt is gyógyszerrel kell orvosolni. Számos vizsgálat mutatja, hogy ha a vérnyomás a rendes értékre csökken, számottevoen lassul a vesebántalomra vezeto eseménysorozat. Nagyon fontos a baj súlyosbodásának megakadályozásában a kevés fehérjét, energiát és foszfátot tartalmazó étrend is. Ha az étrend fehérjetartalma nem haladja meg a testtömeg-kilogrammra számított 0,5–0,6 grammot, akkor a mikroalbuminúria terén javulás következik be, akkor is, ha a páciensnek nem sikerült a rendes értékre csökkenteni a vércukrát és a vérnyomását.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.