A betakarítás előtti veszteségek csökkenthetők

A becőket károsító kártevők elleni megfelelő rovarirtószeres kezelés esetén az időjárás jelentheti az egyetlen veszélyt. Az utóbbi években jelentkező viharok és a velük együtt gyakran pusztító jégverések jelentős mértékben veszélyeztetik és tönkre teszik az érő repceállományokat. A gyommentesen tartott repcében a betakarítás előtti és betakarítás alatti veszteségek ellen a védekezés alapja az Agrovitallal elvégzett kezelés, amely gyakorlatilag beragasztja a fokozatosan érő repcebecőket, illetve borsóhüvelyeket vagy egyéb olyan növények hüvelyeit, amelyeknek a magjai könynyen kiperegnek

A permetléhez adagolt Agro-vital a növények felületén vékony, rugalmas és elasztikus filmet alakít ki, amely ellensúlyozza a repcét károsító kedvezőtlen környezeti hatásokat. Hektáronkénti adagja 2 x 0,35 l szemközti kijuttatásban, illetve 0,7 l/ha egyszeri kijuttatással. A készítményt abban az időszakban alkalmazzuk, amikor a becők színének többsége már banánsárga színűre váltott, erre általában 15–20 nappal a tervezett betakarítás előtt kerül sor. Az Agrovitalt tartalmazó permetlevet legalább egy órával a várható eső előtt ki kell juttatni, hogy a terméknek legyen elegendő ideje a beszáradáshoz. A permetlé adagját mindig a a növényállomány magassága alapján határozzuk meg, a szántóföldi termesztés esetén 100–600 l/ha közötti értékek között mozoghat. A nagyobb mennyiségű víz jobb biztosítékot nyújt arra, hogy a készítmény a kezelt növény felületét jobban lefedje. Az Agrovitalt a tank-mix keverékű permetlébe utolsó elemként állandó keverés mellett adagoljuk. A gyomos állományokban célszerű TM kombinációban valamilyen deszikkáló szerrel – pl. Reglone kijuttatni, évelő gyomok előfordulása esetén a Glyfogan 480 SL nem szelektív szisztémikus gyomirtószert ajánlott alkalmazni. Az említett kombinációkat az adott gyomirtószerek alkalmazási idejében kell kijuttatni! Az Agrovital alkalmazását az očovái szövetkezetben elvégzett kísérlet eredményeivel mutatjuk be (lásd a grafikont).

További időszerű probléma a cukorrépa, a napraforgó és az egyéb állományok gyomosodása széles levelű fűféle gyomokkal, főleg a kakaslábfű, a héla zab és a tarackbúza által. Megkésett irtásuk jelentős mértékben gyengíti a répát és csökkenti a hozamot. Ugyanakkor az ellenük való védekezés egyszerű és hatékony. Az AGIL 100 EC a graminicidumok között a legjobbak közé tartozik, az éves gyomok irtására 0,4–0,6 l/ha, a tarackbúza irtására 1–1,3 l/ha adag elegendő belőle. Nagy szelektivitású és a széleslevelű kultúrákkkal szemben teljesen toleráns gyomirtószerről van szó. Ráadásul az AGIL 100 EC jelenleg a szlovák piacon a hektárra jutó költségekben számolva a legolcsóbb graminicidum!

A napraforgóban végzett növényvédőszeres kezelések során gondolni kell a a gombás fertőzések rendszeres előfordulására is, főleg a szklerotínia, a peronoszpóra, a szürke- és az alternáriás levélfoltosságra. E betegségek elleni hatékony védekezésre az Agrovita a Bumper Super gombaölőszert ajánlja 1 l/ha adagban. A készítményt a napraforgó 6–10 leveles fejlettségi állapotában kell alkalmazni. A szivogató levéltetvek ellen a KOMPLET nevű készítmény ajánlott 0,4 l/ha adagban, amely a legolcsóbban és hatékonyan tartja féken a kártevésüket.

A gyümölcstermesztésben a gombaölőszeres kezelés mellett komoly figyelmet kell szemtelni a rovarkártevőknek – a levélmolyoknak és a molylepkéknek. A RIMON 10 EC rovarölő szer a kitinképződést gátló készítmények közé tartozik, és ebben a kategóriában a legmodernebb és leghatékonyabb készítmény. E készítmények csoportját már több évtizede alkalmazzák, és a hasonló hatásmechanizmusú molekulák száma állandóan bővül. Hatásukat a kitinképződés bioszintézisének gátlása révén fejtik ki a kezelt élőlények szervezetében. A kitinképződés elsősorban a fejlődő rovarokra jellemző (a tojástól kezdve a lárvafejlődésen át a felnőtt egyedig, amelynél a kutikula fejlődése már befejeződik). Ebből következik, hogy a berepülő fejlett rovarokat már nem károsítja (a kitinképződésük befejeződött). Ennek a hasznos rovarok védelmében van jelentősége, ez a termékcsoport a méhekre nem káros. Ugyanakkor van egy hátrányuk is ezeknek a készítményeknek. – a káros rovarok közvetlenül az alkalmazás után nem pusztulnak el azonnal, mint például a szerves foszfátok vagy piretroidok alkalmazása után. A szelektivitás és a célszervezetekre kifejtett hatásmechanizmus alapján ezeket a készítményeket az integrált termesztési rendszerekben való alkalmazásra is engedélyezték. Egyúttal azonban az alkalmazáskor fontos, hogy a készítmény a célzott rovarokkal megbízhatóan érintkezzen, illetve tapadjon hozzájuk pl. Agrovitallal keverve, amellyel a készítmény hosszabb ideig tartó jelenléte biztosítható a célzott felületen.

Azokban a térségekben, ahol az ilyen készítményeket már hosszabb ideje használták, bizonyos fokú rezisztencia kialakulását is érzékelték, ez azonban csak olyan termékek alkalmazása esetén történt, amelyek csupán egyetlen biokémiai reakciót blokkoltak a kitinképződés során. A novaluron hatóanyag (Rimon) arról ismeretes, hogy ilyen rezisztencia nála nem alakulhat ki. (pr)