4. Az egészségügyi szolgáltatókról szóló törvény

igen:82, (ANO-12, KDH-14, SDKÚ-21, MKP-20, Smer-1, függetlenek-14)

nem: 61, tartózkodott: 3, nem szavazott: 0, jelenlévők: 146

„Az engedéllyel rendelkező szolgáltatók szabad vállalkozása az egészségügyi piacon.”

A jogszabály liberalizálja az egészségügyi piacot, lehetővé teszi, hogy valamennyi szolgáltató, aki teljesíti a feltételeket – műveltség, felszereltség stb. – szabadon vállalkozhasson az egészségügyi piacon. A jelenlegi szabályozás még mindig körzetekhez köti a szolgáltatók vállalkozási lehetőségét, vagyis megszabja, hogy egy bizonyos területen hány azonos típusú orvos dolgozhat – hány körzeti orvos, szakorvos stb. A korlátozás jogát bizonyos esetekben a kamaráknak adja, akik, tagjaik érdekeit nézve nagyon nehezen engedélyezik az új szolgáltatók letelepedését. Például a gyógyszerészkamara megszabta, hogy egyes milyen sűrűn lehet gyógyszertárat nyitni, ezen felül nem engedélyezi új gyógyszertár nyitását. Az új jogszabály a szakmai és felszereltségi feltételek teljesítése esetén automatikusan engedélyezi a rendelő, vagy klinika megnyitását. Megszab azonban egy bizonyos minimális hálózatot, ami alá nem csökkenhet az adott területen dolgozó egészségügyi szolgáltatók száma. A hálózat minimális sűrűségét a minisztérium szabja meg a földrajzi, demográfiai és egyéb mutatók alapján. Ahol magasabb lesz például bizonyos megbetegedések száma, ott több szakorvos köthet majd szerződést a biztosítókkal.

Milyen engedélyeket ír elő az új jogszabály:

Az eddigi szabályozás egyetlen engedélyt írt elő, melyhez több feltételt is teljesíteni kellett. Az új jogszabály négy engedélyről szól, melyek szükségesek a praxis megkezdéséhez:

a) a végzettséget igazoló iratok és a szakmai képesítés elismerése, attól függően, hogy külföldön vagy belföldön szerezte az oklevelet; szerepet játszik az is, hogy uniós tagállamban vagy olyan országban szerzett végzettséget, mely nem tagja az Európai Unión–k - az elismerés kiállítása az egészségügyi és az oktatási minisztérium hatáskörében lesz

b) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására feljogosító engedély –licenc – kiállítása, mely az új jogszabály értelmében a kamarák feladata és jogköre lesz; ezzel együtt azonban a kamarákra száll az engedély kiállításával kapcsolatos felelősség is, vagyis ha rosszul döntöttek vállalniuk kell érte a felelősséget; a döntés ellen az egészségügyi minisztériumhoz lehet fellebbezni

c) az intézmény – rendelő, klinika stb. működésének engedélyezése – az egészségügyi minisztérium vagy a megyei önkormányzat hatásköre

d) szerződés az egészségbiztosítósítóval

Az egészségügyi intézmények részvénytársasággá válnak

Ez a jogszabály rendelkezik arról is, hogy a jelenleg még az egészségügyi minisztérium hatáskörében levő szolgáltató –ntézmények - kórházak, sz–natóriumok - részvénytársasággá alakulnak. Képviselői indítványra azonban az államnak meg kell tartania többségi, 51 százalékos tulajdonjogát, a fennmaradó részt pedig csak a megyei és helyi önkormányzatok, illetve oktatási intézmények, egyetemek vásárolhatják meg. Arról is rendelkezik a törvény, hogy az új részvényesek 10 éven belül nem adhatnak túl a tulajdonukba került értékpapírokon.

Kamarák

A jogszabály 5 kamarát hoz létre, habár a minisztérium eredetileg csak négyet tervezett. Képviselői indítványra bekerült a jogszabályba a Felsőfokú Végzettséggel Rendelkező Egészségügyi Dolgozók Kamrája, mely azon egészségügyi dolgozót érdekeit képviseli majd, akik kimaradtak az előző négy kamarából. Természetesen csak azokét, akik belépnek, a kamarai tagság ugyanis senki számára sem lesz kötelező. A kamarák legfontosabb feladat a hozzájuk tartozó szakemberek jegyzékének vezetése lesz, akit ebből a jegyzékből kihúznak, nem végezheti hivatását. A kamarák adják majd ki a működési engedélyt is, ám ez automatikusan jár a kérvényezőnek, ha teljesíti a törvényben megszabott feltételeket. A kamara be is vonhatja a működési engedélyt, sőt fegyelmi büntetést is kiszabhat a hatáskörébe tartozó szolgáltatóra. Döntései ellen a minisztériumnál lehet fellebbezni.

A törvény által létrehozott kamarák:

Szlovák Orvosi Kamara

Szlovák Fogorvosi Kamara

Szlovák Gyógyszerészkamara

Szlovák Ápolónői és Szülésznői Kamara

Felsőfokú Végzettséggel Rendelkező Egészségügyi Dolgozók Kamrája

A részvénytársasággá alakuló egészségügyi intézmények jegyzéke a déli kerületekben

Kerület Az intézmény neve

Pozsonyi kerület Szt. Ciril és Metód Egyetemi Kórház Pozsony

Egyetemi Kórház Pozsony-Ružinov

Egyetemi Kórház Pozsony

L. Dérer Akadémikus Egyetemi Kórház – Pozsony

Egyetemi Gyermekkórház - Pozsony

Philipp Pinel Pszichátriai Kórház - Bazin

Nemzeti Rákkórház

Nemzeti Szívkórház

A TBC és más légzőszervi betegségek intézete

Állami Gyermek-szívkórház

Pszichiátriai szanatórium Veľké Leváre

Drogfüggők gyógyközpontja Pozsony

Nagyszombati kerület Nagyszombati Egyetemi Kórház

Reumatikus megbetegedések szakszanatóriuma Pöstyén

Pszichátriai szanatórium – Sokolovce

Nyitrai kerület Érsekújvári Kórház

Egyetemi Kórház –Nyitra

Pszichiátriai Kórház Nyitraújlak – Veľké Zálužie

Pszichiátriai Kórház Lekér

TBC és egyéb légzőszervi betegségek szakszanatóriuma Nyitra-ZoborBesztercebányai kerület F. D. Roosevelt Egyetemi Kórház - Besztercebánya

prof. Matulay Pszichiátriai Kórház - Körmöcbánya

Pszichiátriai szanatórium – Predná Hora - Muráň

Nemzeti Rehabilitációs Központ - Kováčová

Középszlovákiai Szívkórház

Gyermekszanatórium – Kremnické Bane

Krónikus betegek szanatóriuma - Brezno

Krónikus betegek szanatóriuma - DetvaKassai kerület Kassai gyermekkórház

Kassai Egyetemi Kórház

L. Pasteura Egyetemi Kórház, Kassa

Pelsőci Pszichiátriai Intézet

Gyermekpszicholóogiai intézet - Hraň

Keletszlovákiai Szívkórház

forrás: Egészségügyi minisztérium