3. Az általános egészségbiztosításból fedezett egészségügyi ellátás mértékéről szóló törvény

igen:83, (ANO-12, KDH-14, SDKÚ-22, MKP-20, Smer-1, függetlenek-14)

nem: 62, tartózkodott: 2, nem szavazott: 0, jelenlévők: 147

„Azonos gondoskodás azonos szükséglet esetén.”

Az egészségügyi reformnak ez a leginkább vitatott része. Sokan alkotmányellenességgel vádolják a javaslattevő, mivel szerintük az alaptörvény garantálja a teljes körű egészségügyi ellátáshoz való jogot. Rudolf Zajac egészségügyi miniszter szerint azonban az általa előterjesztett jogszabály nem áll ellentétben az Alkotmánnyal, mivel az egy másik törvény hatáskörébe utalja az ingyenes egészségügyi ellátás pontosabb feltételeinek meghatározását.

Miért kell szűkíteni az ingyenes egészségügyi ellátás körét?

A legfontosabb indok az egészségügyi rendszer folyamatos adósságtermelése, vagyis az, hogy többet költünk gyógyításra, mint a rendelkezésre álló források.

A minisztérium szerint a növekvő kiadások a következő okokra vezethetők vissza:

- a betegségek struktúrájának folyamatos változása: egyre kevesebb az akut, egyre több a krónikus megbetegedés

- demográfiai tényezők – öregszik a lakosság, emiatt egyre több a beteg ember

- az egészségügyi, gyógyászati, gyógyszerészeti és műszaki fejlődés – az orvosok egyre drágább műszereket használnak, egyre drágább gyógyszereket írnak elő

- a lakossági elvárások – a páciensek egyre többet várnak el orvosaiktól, az egészségügyi intézmények személyzetétől, ami 10 éve még megfelelő volt, az ma már elavult

- a forráshiány

Mindezek orvoslására javasolja az egészségügyi minisztérium, hogy egyes betegségek kezelése váljon részben vagy teljesen a beteg által térítetté. Továbbra is ingyenes maradna az összes komoly, drága kezelést igénylő megbetegedés gyógyítása, az egyszerűbb betegségek költségeinek egy részét azonban a beteg fizetné. A jogszabály közel 6800 prioritást élvező betegséget tartalmaz, melyek kezelése ingyenes marad. További közel négyezer diagnózist azonban kormányrendelettel részben vagy teljesen a beteg által fizetett kategóriába sorolhat a kabinet.

Teljesen a beteg által térítetté csak a betegségek bizonyos köre, például a plasztikai operációk és egyéb, már ma is a beteg által fizetett orvosi beavatkozások válnak, mint például a művi terhességmegszakítás. A fogászati kezelések egy része – a tömések és a foghúzás – ingyenes marad, ha előző évben a beteg részt vett az előírt, ingyenes megelőző kivizsgálásokon. Ez 18 éves korig évente kétszer, ezen felül évente egyszer jár ingyenesen minden biztosítottnak.

Katalogizáció

A törvény feladatul szabja a betegségek katalogizálását, ami azt jelenti, hogy minden betegségre vonatkozóan meg kell állapítani az előírt kivizsgálási és kezelési eljárást. Ez annyit tesz, hogy az orvos pontosan tudni fogja, hogy a beteg panaszától és a feltételezett betegségtől függően milyen kivizsgálásokat kell elvégeznie, illetve milyen kivizsgálásokat fizet ki neki a biztosító. Meghatározza tehát például, hogy mikor szükséges a vér-, mikor a vizeletvizsgálat, mikor kell röntgenkivizsgálásra küldeni a beteget stb. Ugyanez vonatkozik a kezelésre is, a katalogizációs bizottság pontos útmutatást ad a kezelési folyamatra vonatkozóan. A katalogizációs bizottság 11 tagú lesz, 5 tagot a szakmai szerveztek, 3-3 tagot pedig a biztosítók és az egészségügyi minisztérium javasolhat.

Kategorizáció

A törvény másik lényeges eleme, mely közvetlenül a beteget érinti: a kategorizációs tevékenység. Ez a betegségek, az egyes diagnózisok fontossági sorrendbe állítását jelenti, ebből következik majd az, hogy melyik betegség kezelésért mennyit fizetünk. A határt, ami alatt már fizetni kell a kezelésekért, a kormány és a parlament húzhatja meg.

A kategorizációs bizottságba, mely 11 tagú lesz, 5 tagot javasolhatnak az egészségbiztosítók, 3-3 tagot pedig a szakmai szervezetek és az egészségügyi minisztérium. Ebből látható, hogy a lista összeállításában legnagyobb szerep a biztosítóknak jut.

Egy bizonyos átmeneti időszakban a betegek csak a gyógyítással összefüggő szolgáltatásokért fizetnének, magáért a gyógyításért nem. A katalogizációs folyamat előreláthatóan szintén több hónapot vesz majd igénybe, erre az időre átmeneti időszakot javasol a tárca.

Jelenleg senki sem tudja pontosan megmondani, mely kezelésekért kell majd fizetni és mennyit. Az egészségügyi minisztérium nyilvánosságra hozott ugyan egy listát, mely 4 kategóriába osztotta a részben vagy egészben a beteg által térített diagnózisokat, ám a szakma és az érintettek tiltakozása miatt ezt vissza is vonta. Ez volt az úgynevezett oregoni modell. E szerint az első kategóriába kategóriába tartozók költségeinek 10, a második tartozók költségeinek 25, a harmadikba tartozók költségeinek 50, a negyedikbe tartozók költségeinek 95 százalékát a páciens fizette volna közvetlenül az orvosnak. A mandulagyulladás, a mumpsz, az influenza kezelési költségének 95 százalékát például a betegekkel fizettette volna meg az egészségügyi minisztérium eszerint a modell szerint. Azt, hogy végül is a kormányrendelet mit fog tartalmazni egyelőre nem lehet tudni, annyi azonban szinte biztos, hogy a jelenlegi választási ciklusban nem kell többet fizetni az orvosnál, csak a „szolgáltatásokért” eddig is fizetett egészségügyi illetékek maradnak. Ezt egyrészt a katalogizáció és a kategorizáció hosszadalmas folyamata miatt lehet megjósolni, de sokat nyom a latban az is, hogy kevés kormány vállalná közvetlenül a választások előtt – feltehetően akkorra lesz kész a kezelések pontos jegyzéke –, hogy az újabb kiadásokkal a jelenlegi ellenzék karjaiba hajtsa a választókat.