Zsoldossirató

Egyre nagyobb aggodalom látszott tükröződni az MSZP-elnök máskor mindig ravaszdi tekintetében. 2016 nyara volt, Molnár Gyula az LMP pártalapítványának táborában vendégeskedett Felsőtárkányban, s közönség előtt hallgatta, amint a mellette helyet foglaló, akkor frissen az ökopárt társelnökévé választott Hadházy Ákos egy konkrét korrupciós ügyről kezd beszélni. Látva, hogy a szocialista egyre fehérebb, tűkön ültem én is, vártam már a csattanót nagyon: hogy mondjuk Hadházy valami hatalmas Fidesz–MSZP mutyival rukkol elő ott, száz ember és kamerák előtt, megizzasztva Molnárt rendesen. De nem. Csattanó nem volt. Hadházy valami Piripócsújfalu-alsón egymillió forint értékben elkövetett fideszes önkormányzati visszaélésről hadovált csupán, megfeledkezve arról, hogy már nem korrupcióügyi felelős, hanem pártelnök, ideje lenne felvenni hát az új szerepéhez illő gondolatgúnyákat, felvinni a pártját a padlásra, hagyni a piti ügyeket másra. Nem tett így később sem. Rossz társelnök volt, aztán arra a sorsra jutott, amelyre az LMP-társelnökök szoktak: kicsinálta a saját pártja. Amely az utóbbi időben nem politizál, csak hezitál. Most is, amikor Hadházy elindította aláírásgyűjtő akcióját. Egymilliót akar gyűjteni azért, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra: Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. S hogy csatlakoznia kellene-e az országnak akkor, ha összegyűlne az egymillió? Nem. Viszont ez legalább politikai cselekvés, érthető követelés. Ha ugyanis európai ügyészek is ránézhetnének az európai pénzek költésére, talán nem Mészáros Lőrinc luxusjachtjára meg Garancsi magánrepülőgépére mennének a források. Magyar bíróságok döntenének persze akkor is, tehát amikor a kormány a nemzeti szuverenitás védelmére hivatkozik, ugyanolyan hamisan kong az érv, mint amikor az európai határőrség tervét ellenzi ugyanezzel. Sebaj. Mindig bejön. Harc az idegen nagyhatalom ellen, mert az el akar nyomni, zsoldosakat akar küldeni a magyar határra, hogy beengedje balsors tépte országunkba a sok migránst – harsog a propaganda, évszázados beidegződéseinket ingerelve, amiért aztán hősiesen kapára, kaszára kapunk.

Csak hát: mese az egész. Másképp: hazugság. Az európai határ- és parti őrség 162 oldalas európai bizottsági tervezetét bárki elolvashatja, akinek van internet-hozzáférése és némileg ért angolul. Kiderül gyorsan, hogy a tervezet épp a migráció megállítását tűzi ki célul. Olyan közös határőrséget, amely fel tud lépni a három évvel ezelőtti görög helyzethez hasonló esetekben. Azaz, ha egy ország nem tudja megvédeni az uniós határt, segítséget kap. Az uniós határőrök ugyanakkor nem minősíthetnének menekültnek senkit – ez továbbra is a helyi menekültügyi hatóság joga maradna. A határőrök viszont őrizetbe vehetnének bármilyen, papírok nélküli migránst, a kiutasítási döntés után pedig öt napra csökkenne a fellebbezés ideje. Elutasítás esetén aztán a kitoloncolásban is segédkeznének, ha kell.

Mi ezzel a gond? Semmi. Magyarországot nem is érintené, hiszen ha a kerítés megvédi a határt, semmi dolguk nem lenne itt. Annyira nincs gond a tervvel, hogy három éve maga Orbán Viktor követelte: legyen ilyen közös határőrség. Most meg ellenzi. Talán hirtelen meggondolta magát, s ma már migránsokkal akarja elárasztani Európát Orbán Viktor? Logikus gondolat lenne, de nem. Nem akar ezzel semmi mást, mint megerősíteni saját belföldi táborát, nyomkodni a „szuverenitás”-feliratú gombot. Mivel épp elég magyarnak volt kasza meg kapa a jele az oviban, a gomb remekül működik is. Az Európai Unió meg továbbra is rosszul fog. Olyan hatalom ugyanis soha nem volt még a történelemben, amely ne védte volna hatékonyan saját határait. És amely ne nézett volna rá pénzeinek elköltésére.

A közös határvédelem és Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez tehát közös érdeke az uniónak, az európai polgároknak és a magyar polgároknak. Csak a magyar kormánynak nem érdeke egyik sem.