Von der Leyen katonás Európája

Érdekes módon Ursula von der Leyen rengeteg védelempolitikai javaslatot dobott be az unió helyzetét értékelő éves beszédébe. Ugyanis ez a terület nem tartozik a közösségi kompetenciák közé, magyarán: az Európai Bizottságnak itt nem sok hatásköre van. Ez a tagállamok féltve őrzött saját hatásköre, a hírszerzéssel együtt. Mégis, ezekről beszélt Von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke Európai Védelmi Uniót szeretne, kiberbiztonsági előrelépéseket sürgetett, ehhez saját félvezetőipart építene és támogatna közös uniós alapból.

Az időzítés nem lehet véletlen. Közvetlenül a német parlamenti választás előtt, és lassan a francia elnökválasztáshoz közeledve a Párizs–Berlin tengely puhítható. Egész pontosan: kénytelenek foglalkozni egy évértékelő beszéddel a kampányidőszak miatt, és ezzel Von der Leyen ügyesen tematizálhat olyan ügyeket, amelyek egyébként a belpolitikára fókuszáló kampányokban ritkán kerülnek elő.

Emmanuell Macron francia elnök megígérte, hogy védelempolitikai uniós csúcstalálkozót szervez a 2022-es francia uniós elnökség idején, számára ez egyben a kampány legélesebb szakasza lesz. Szóval jöhet az Európa jövőjéről szóló konferencia – lényegében egy európai lokális konzultációsorozat kicsúcsosodása. A francia elnököt az uniós agendája is nagyban hozzásegítette a győzelemhez, a francia belpolitika viharai mellett pedig jól jöhet neki egy uniós védelmi kezdeményezés. Ez persze a francia hadiipar számára se közömbös. Von der Leyen számára pedig egy szövetséges, és ne felejtsük, korábban ő német védelmi miniszter volt!

Mindemellett Kínát dobta be szokatlanul élesen az Európai Bizottság elnök asszonya, és nem csak klímaügyben sózott oda Pekingnek, hogy hatékonyabb klímavédelmi intézkedései hiányában veszélybe kerül a többi ország összefogásának sikere. Kínai előretolt helyőrségekről beszélt, a védelempolitika infrastrukturális „lábainak” kiépítéséről. Úgy fogalmazott: hiába finanszíroz az unió útépítést és hiába tudunk kiváló utakat építeni, ha azok például egy kínai tulajdonban levő kikötő és egy kínai működtetésű bánya között húzódnának. „Ennél okosabb döntéseket is tudunk hozni.” Meglehetősen pontos.

Ezért bár nem védelempolitikai intézkedés, de a geopolitikai rivalizálással összefüggő sakklépése volt, hogy beemelte beszédébe a Global Gateway projektet, amely az EU – megkésett – válasza lesz a kínai egy út, egy övezet kezdeményezésre. Másképp fogalmazva: a kínai politikai befolyás gazdasági infrastruktúrán keresztül történő növelésének ellensúlyozására két dologra is szükség van. Egyrészt, hogy az uniós tagállamok megértsék, hogy a kínai projektek egyáltalán nem gazdasági alapúak, hanem a kínai nagyhatalmi stratégia oszlopai. Kiszolgálni ezt olyan, mintha a saját lábunkat egyre rövidebbre reszelgetnénk.

A másik, hogy nem elég tehát ébernek lenni, hanem megelőző módon az EU-nak afrikai, ázsiai és más területeken is lépnie kell, jelen kell lennie a globális infrastruktúra-építés 21. századában. Legyen szó kikötőbővítésről, csipgyártásról vagy az Európán belüli fegyverkereskedelem könnyítéséről. Von der Leyen nagyon kemény beszédet mondott – a pozíciójához képest mindent kimondott, amit kimondhatott.