Vigyázat, halálkanyar!

Múlt héten Vágsellyéről Komárom felé, pont azon az útszakaszon haladtam el, ahol a rendőrségi vizsgálat során felrajzolt élénk színű vonalak a napokban történt tragikus baleset eseményeit őrzik. Éjszakai műszakból tartott hazafelé a húszas évei elején járó fiatalember, aki nem élte túl a kamionnal történő ütközést. A komáromi járásbeli hetényi útszakaszon többedmagammal csaknem naponta haladok át, de vasárnap már a vasúti átjárónál minden gépkocsivezetőt megállásra kényszerítettek, és visszafordítottak a rendőrök. A rendkívül veszélyes útszakaszt sokan halálkanyarnak nevezik, mint ahogy az Érsekújvár és Udvard közötti szakaszt is, ahol megszámlálhatatlanul sok tragédia történt. Heténynél egy alkalommal szemerkélő esőben a szemem láttára repült ki egy furgon a közeli szántóföldre, mert nem vette komolyan a csúszós út és az emelkedőn túli kanyar veszélyes kombinációját. Ha nem a kukoricaföldön landolt volna, akkor a teljes sávon, ott, ahol előzni tilos, az ádáz sebességgel hajtó sofőrrel nekem akadtak volna gondjaim.

Hátborzongatóan hasonló volt a vasárnap délutáni tragédia, amelynek két halálos áldozata van. A nagymama és a személygépkocsit vezető unokája már sosem térnek haza a szeretteikhez, az autó harmadik utasát súlyos sérülésekkel mentőhelikopterrel szállították át a megyei kórházba. Nem tisztem pálcát törni a másik, a kanyarban a szemközti sávba áttérő autó sofőrje és személyzete felett. Mint ahogy nem ajánlatos a közösségi oldalakon szörfözőknek sem okoskodniuk, bölcs megjegyzésekkel megspékelni a tragikus híreket, karambolokat, családokat, barátokat, szomszédokat, helyi lakosokat mélyen megrázó tragikus eseményekről szóló tudósításokat. Azok,

akik ilyen esetben – ahelyett, hogy részvétüket fejeznék ki a balesetben elhunytak hozzátartozóinak – okoskodó, rágalmazó és infantilis kommentekkel egészítik ki a történteket, gondolkodjanak el! Az utakon nagyon sok fáradt, kialvatlan, rossz pszichikai állapotban lévő, valamint tapasztalatlan, szórakozott vagy látás- és hallásproblémákkal küzdő, figyelemzavaros idős ember fordul elő. Van úgy, hogy az előttem haladó nem teszi ki az indexet letéréskor, mert elfelejti, de már a lassításából következtetni lehet arra, hogy készül valamire. Vigyázzunk egymásra az utakon, és ítélkezés helyett kívánjunk a másik volán mögött ülőnek több türelmet, nagyobb figyelmet és empátiát a többi, úton lévővel szemben! Mert mindenki szeretne biztonságban hazatérni.

A tragikus kimenetelű közúti balesetekről olvasóknak lehet, hogy csupán egy hír az aznapi sok közül, amit felelőtlenül kommentelnek, mások számára azonban családi tragédia. Végtelen fájdalom a szerettétől el sem búcsúzónak, de ugyanakkora fájdalom annak a családnak is, amelynek a hozzátartozója egyetlen másodperc villanása alatt visszafordíthatatlan veszteséget okozott másoknak.