Veszélyes jelzáloghitelek?

Robert Fico az, aki a témát a legjobban élteti, rámutatva arra, hogy a magas kamatok miatt az elkövetkező időszakban sok család jelzáloghitele kerül veszélybe. A témában lehetőséget érez Boris Kollár is, akinek általában jó érzéke van a szociálisan érzékeny témák felismeréséhez.

A jelzáloghitelekben rejlő gondok az alacsony jegybanki kamatok korszakához kötődnek, melynek következtében Szlovákiában 2017 után egy jelzáloghitel-boom kezdődött. Ezek kamata folyamatosan csökkent, és az elérhető kamatok egészen az egyszázalékos alsó határig tolódtak. Ez a Szlovák Nemzeti Bank által szorgalmazott megszorítások ellenére is egyre több háztartás számára tette elérhetővé a jelzáloghitellel finanszírozott ingatlanvásárlást, de egy jövőbeni kamatemelés mindig is Damoklész kardjaként lebegett a háztartások feje felett. Ahogy azt már tudjuk, az alacsony kamatok korának 2022-ben lett vége Európában, és az utolsó emeléssel az Európai Központi Bank alapkamata már elérte a 4 százalékot. Ez egy 22 éves csúcs, és az Európai Központi Bank több képviselője is jelezte, hogy szerintük ezzel az alapkamat emelésének még mindig nincs vége.

Az alapkamatok emelése nyilvánvalóan először az új jelzáloghitelek kamatait emelte meg, de fokozatosan eljutunk abba a pontba, ahol lejárnak a múltban alacsony szinten fixált kamatlábak. A szlovák háztartások leggyakrabban a három- és ötéves kamatfixációt részesítik előnyben, ezért sok jelzáloghitel kamata kerül majd átértékelésre az elkövetkező két évben. A Szlovák Nemzeti Bank adatai szerint 2024-ben és 2025-ben az aktív jelzáloghitelek mintegy 40 százalékának jár le a kamatfixációja, ami sok háztartást érint majd. A néhány százalékos kamatkülönbség nem tűnik annyira jelentősnek, de a friss jelzáloghiteleknél az 1 százalékról a 4,5 százalékra való ugrás a havi törlesztőrészletet akár 50 százalékkal is megnövelheti. Ez a magas inflációval együtt azoknál a háztartásoknál okozhat pénzügyi gondokat, amelyek a bevételeikhez képest magas jelzáloghitelt vettek fel.

Ennek ellenére a Szlovák Nemzeti Bank nem tart egy jelzáloghitel- apokalipszistől, a jegybank elemzőinek májusi számításai szerint az elkövetkező három évben a jelzáloghitelek csak mintegy 6 százalékánál van esély arra, hogy esetükben pénzügyi gondok merüljenek fel. Valamivel rosszabb a helyzet a pesszimista forgatókönyv esetében, de még ekkor is csak a jelzáloghitelek 7 százaléka kerülhet veszélybe. Ez természetesen nem elhanyagolható, de egy várhatóan stabil munkaerőpiac mellett a problémássá váló jelzáloghitelek kezelhetőek.

Robert Fico igyekezetét, hogy a jelzáloghitelek kampánytémává váljanak, úgy lehet olvasni, hogy a Smer egyrészt igyekszik ismét tőkét kovácsolni a nyereséges bankszektor elleni küzdelemből, másrészt viszont elmúlt kormányai levesét próbálja felmelegíteni. A javaslata ugyanis nem más, mint a banki különadó ismételt bevezetése, és az így befolyt összeg felhasználása a jelzáloghitelek kamatcsökkentésére. Az esetlegesen gondokba kerülő háztartások megsegítése természetesen jó ötlet, de a múltban már sokszor láttuk, hogy a piaci helyzetbe való állami beavatkozás gyakran előre nem látható negatív mellékhatásokkal is járhat. Ennek ellenére természetesen figyelemmel kell kísérni a háztartások pénzügyi helyzetének alakulását, de ebben az esetben is érvényes, hogy a célzott segítség hatékonyabb és olcsóbb, mint a mindenkit érintő általános támogatás.