Vasfegyelem és büntetés

Május óta büszkén vallhatjuk magunkat uniós tagállamnak, az utóbbi időben tán épp ezért is születnek olyan törvénymódosító javaslatok, amelyek felvilágosult, korszerű, stabil demokrácia jogrendjét tükrözik. Ilyen volt a KDH válásszabályozó ötlete, legutóbb pedig az igazságügyi tárca mutatta be a drogfogyasztást és -kereskedelmet érintő módosító javaslatait. A Szabad Választás polgári társulás annyira el van ragadtatva a pompás szabályozástól, hogy még e hónapban országos tüntetést és felvilágosító kampányt szervez, figyelmeztetésképpen. Ugandában érzem magam, ha olyasmit olvasok, hogy az új törvény nem tesz majd lényeges különbséget heroint terítő drogdíler vagy alkalmilag mariskázó középiskolás között, netán azt, hogy két új paragrafus alapján négytől tíz évig terjedő szabadságvesztésre lesz ítélhető mindenki, akinél bármilyen kis mennyiségű, akár könnyű drogot találnak. Nem vitatom: a drogozás káros, ön- és közveszélyes. Családi tragédiáknak, erőszakos bűncselekményeknek is gyakori motivációja lehet. Csakhogy a rendszeres drogfogyasztás már maga is egy állapot, szenvedélybetegség, függőség, tehát valaminek a következménye. Gyanítom: a kábítószer minden esetben pótszer és menekülés, ám egy idő után zsarnokká válik, s azt sem zárom ki: a drogfüggő egy bizonyos ponton túl már mindenre képes, hogy kielégítse szenvedélyét. Na de, uraim, önök nem hallottak még olyanról, hogy megelőzés, felvilágosítás, terápia, rendszeres orvosi ellenőrzés? Ez a legkönnyebb, s legalibistább megoldás: szigor, vasfegyelem, drákói büntetés. Csak egyről feledkeznek el: a tiltott gyümölcs mindig édesebb. Félek, ezzel csak azt érik el, hogy a hétpróbás drogkereskedők és terjesztők még csábosabban tüntethetik majd fel portékájukat, s még inkább bekeresnek majd rajta. Amellett, hogy akár egy kamaszt is be lehet majd kasztlizni, egy spangli miatt is, a nehézfiúkra vonatkozó paragrafusok alapján, egy életre a hulladékba dobhatunk, megbélyegezhetünk szinte még gyerekembereket. Jó kis törvényjavaslat.