Várhatóan sok alapítvány átalakul a jövő évben

A parlament néhány napja fogadta el az alapítványok működését szabályozó törvény módosítását, mely a kis alapítványok képviselői szerint lehetetlenné teszi működésüket. A legtöbb vita az alapítványok minimális alaptőkéjének meghatározása körül alakult ki; kezdetben 1 millió korona lett volna, ám a parlament elé került tervezet már csak 500 ezer koronával számolt. A képviselők végül 200 ezer korona minimális alaptőkét határoztak meg, bízva benne, hogy így a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad. A törvény készítői – a kormány elé Csáky Pál miniszterelnök-helyettes terjesztette be, miután jóváhagyta a kabinet civil szervezetekkel foglalkozó tanácsa – azzal érvelnek, hogy a törvény egyik feladata a nonprofit szervezetek funkcionális megkülönböztetése. Az elfogadott törvénnyel azonban sem a kormány szándéka nem valósul meg – az elfogadott kétszázezer korona nem akkora összeg, melynek kamataiból hatalmas támogatásokat lehet nyújtani –, és a helyi, regionális szinten működő alapítványok helyzetét is nehezítik, mert számukra még ez is sok; nincs felesleges, letétbe helyezhető kétszázezer koronájuk, melynek csak a kamatait használhatnák fel évről évre. A törvény lehetővé teszi, hogy az új feltételt teljesíteni nem tudó, már működő alapítványok átalakuljanak bármilyen más típusú civil szerveződéssé: 2002. december 31-éig van idejük kiválasztani a nekik leginkább megfelelő szervezeti formát, vagy az új törvénynek megfelelően átregisztráltathatják alapítványukat. A törvény az alaptőke emelése mellett „kedveskedik” az alapítványoknak egyéb megszorításokkal is. Eleget kell tenniük egyebek között az információs törvénynek is, tehát aki hozzájuk fordul, annak meg kell adniuk a kért tájékoztatást az alapítvány működéséről. További megszorítás, hogy évente kötelezően ellenőriztetniük kell a könyvelésüket egy könyvvizsgáló céggel, ami további kiadást jelent. Juraj Mešík, a harmadik oldal képviselője szerint ez az egyik legfeleslegesebb paragrafusa a törvénynek, mivel jóval több pénzzel gazdálkodó szervezeteknek – például az önkormányzatoknak – sem kötelező évente elvégeztetniük a hivatalos könyvvizsgálatot. A nonprofit szférával foglalkozó Peter Handiak jogász szerint azonban a törvény meghatározó jellege abban van, hogy szabályozza, miben áll az alapítvány tevékenysége. Szerinte azok az alapítványok, melyek eddig programok megvalósításával foglalkoztak, jobban teszik, ha más szervezeti formát választanak maguknak, például a szintén most elfogadott, közhasznú társaságok működését szabályozó törvénynek megfelelően. „A helyi, kis közösségeket támogató alapítványok legmegfelelőbb formája a nem befektetési alap” – mondta Peter Handiak. Ezek a szervezeti típusok nagyobb szabadságot is biztosítanak az eddig alapítványként működő szervezeteknek munkájuk során.