Választási hazárdjáték

A növekvő rezsiköltségek és a méregdrága élelmiszerek Európa-szerte egyre nagyobb fejfájást okoznak a családoknak, ami a vásárlásaikra is rányomja a bélyegét. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb felmérése szerint tavaly decemberben, vagyis a karácsony előtti nagybevásárlások időszakában az uniós országok lakóinak a többsége már visszafogta a kiadásait, az Európai Unióban így 2,6 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző hónaphoz képest. Egy kézen is összeszámolhatnánk azon országokat, amelyekben nőttek a kereskedők bevételei, Szlovákia azonban ezek között is csúcstartó. Míg a szlovákiai családok 2,3 százalékkal nagyobb összeget költöttek el az üzletekben az egy hónappal korábbinál, a második helyen levő osztrákok 1,6 százalékkal költöttek többet, miközben Németországban például több mint 5 százalékos visszaesést mértek.

Minek köszönhetjük, hogy pénzszórásban mi lettünk az uniós csúcstartók? A gazdasági elemzők szerint a szlovákiai háztartások csak azt teszik kicsiben, amit a kormányuk nagyban. Ez utóbbit ugyanis sok mindennel lehet vádolni, tény azonban, hogy pénzszórásban verhetetlen. Szlovákia államadóssága 2019 és 2021 között a bruttó hazai termék (GDP) 48 százalékáról 62 százalékára emelkedett, és a politikusok egyelőre még csak nem is gondolkodnak azon, hogyan lehetne csökkenteni a több mint 62 milliárd eurós adóssághegyünket. Épp ellenkezőleg, az idei parlamenti választás miatt az eddigieknél is nagyobb pénzszórásba kezdtek, egymásra licitálva abban, ki tud nagyobb összeget ígérni a választóknak. Hogy ennek milyen eredménye lesz a népszerűségi mutatóikra, az kérdéses, ami biztos, hogy az eddiginél is nagyobb adósságba hajtják az országot.

A pénzügyminisztérium legfrissebb előrejelzése szerint Szlovákia gazdasága – a tavalyi 1,7 százalék után – idén is 1,3%-kal nőhet, visszafogottabb lesz a drágulás üteme, és a munkapiacon sem jeleznek nagyobb kilengéseket. A derűlátó előrejelzés azonban nagyrészt csak annak köszönhető, hogy politikusaink a legkönnyebb, egyben azonban a legkockázatosabb utat választották. Gazdasági növekedésünket az egyre nagyobb kormányzati kiadásokra és a lakossági fogyasztás növelésére építik, mégpedig a megtakarítások rovására. A megtakarítási ráta emiatt történelmi mélypontra esett vissza, ami a jelenlegi helyzetben alaposan megbosszulhatja magát. Ezt ugyan a jelenlegi kormánypártok is tudják, abban bíznak azonban, hogy az őszi választásig nem lesznek nagyobb gondok, és hogy mi lesz azután, az már nem érdekli őket. Márpedig, ha az orosz–ukrán konfliktus elhúzódik, folytatódik az energiaválság, az Európai Központi Bank pedig tovább emeli az alapkamatot, a súlyosan eladósodott családok, különösen azok, amelyek hatalmas jelzáloghiteleket vettek fel a lakásaikra vagy házaikra, szó szerint az utcán találhatják magukat. A politikai pártok durva választási kampánnyal riogatnak, ami azonban az őszi választást követően vár ránk, összehasonlíthatatlanul durvább lehet majd, mint a túlélésükért küzdő politikusok primitív sárdobálása.