Vakok között a félszemű a király

A szlovák gazdaság második negyedéves teljesítménye nem volt igazán meggyőző, de még ez is elég volt arra, hogy a közép-európai régió leggyorsabban növekedő országai közé tartozzon. 2024 második negyedévében a szlovák GDP csak 0,4 százalékkal növekedett az első negyedévhez képest, de régiónkban ettől jobbat a második negyedévben csak Lengyelország tudott produkálni. A cseh GDP mindössze 0,3 százalékkal növekedett, és az elemzők nagy meglepetésére a magyar gazdaság a második negyedévben 0,2 százalékkal csökkent az első negyedévhez képest. Közép-Európa láthatólag nem tud felpörögni, de ez nem annyira meglepő annak fényében, hogy az eurózóna is csak 0,3 százalékkal tudott növekedni az előző negyedévhez képest.

Az éves szintű GDP-adatok is hasonló képet mutatnak: Szlovákia 2,1 százalékos növekedése a második negyedévben szintén a legjobbak közé tartozik a régióban. A második negyedév részletes adatai még nem állnak rendelkezésre, de a legnagyobb valószínűséggel a növekedést a hazai fogyasztás tartja életben. A vállalati befektetések már több negyedéven keresztül gyengélkednek, és az év első felében a szlovák export is inkább csak küszködött. Nem lesz ez másképpen az év második felében sem, az elemzők a reálbérek növekedéséből következő lakossági fogyasztásban bíznak. A munkaerőpiac az ipari termelés gyengébb eredményei ellenére is robusztus, ezért a lakosság várhatóan nem fogja visszafogni a fogyasztását.

Összességében örülhetünk a 2 százalék körüli éves szintű gazdasági növekedésnek, de a szlovák kormány számára ez a növekedési ráta azt jelenti, hogy nem ússza meg a jelentősebb költségvetési konszolidációt, mert ezzel a tempóval nem fogunk kinőni az államadósságból. Ez a tátrai tigris évei alatt egyszer már sikerült, de ehhez az kéne, hogy a szlovák GDP tartósan legalább évi 5 százalékkal növekedjen. Az eurózóna gazdaságának jelenlegi helyzetét elnézve ez az elkövetkező öt évben nem tűnik reálisnak. Olyan többéves költségvetési konszolidációra lesz tehát szükség, amely a lehető legkisebb mértékben lassítja a már úgyis gyenge gazdasági növekedést. A szlovák pénzügyminisztérium nehéz feladat előtt áll: úgy kell a költségvetési hiányt csökkenteni 1,4 milliárd euróval, hogy ez politikailag ne legyen öngyilkosság, és mindeközben még a gazdasági növekedés se sérüljön meg jelentősebben.

Egy dinamikusabb gazdasági növekedéshez az kéne leginkább, hogy a német gazdaság végre kikerüljön a már több mint egy éve tartó stagnálásból. Németország az egész közép-európai régiót húzza magával lefele, mert ebben a régióban szinte mindegyik országnak a legfontosabb exportpiaca. Jó lenne azt mondani, hogy a német gazdaság hamarosan beindul, de a német jegybank elemzői az idén csak 0,3 százalékos éves GDP-növekedést várnak, és a növekedés tempója az elkövetkező két évben sem fogja nagyon meghaladni az 1 százalékot.

Nem véletlen ezért, hogy mindenki az Európai Központi Bank őszi kamatcsökkentésére vár, hiszen ez adhatna lendületet az eurózóna gazdaságának. Az eurózóna inflációja azonban még mindig valamivel magasabb, mint azt az Európai Központi Bank szeretné, ezért a jegybank döntéshozói óvatosan viszonyulnak a következő kamatcsökkentéshez. A jelenlegi helyzetben azonban fontosabb lenne az eurózóna gazdaságának felélénkülése, mint a néhány tizednyivel magasabb infláció. Amíg a nagy európai gazdaságok nem kezdenek lendületesebben növekedni, addig mi itt Közép-Európában sem számíthatunk lendületesebb gazdasági növekedésre.