A belgrádi politikai vezetőkhöz fordult három kisebb vajdasági magyar párt, kérve azt, hogy a koszovói rendezés folyamán kezdődjenek tárgyalások a szerbiai kisebbségek autonómiájáról is.
Vajdasági pártok az autonómiáért
A belgrádi politikai vezetőkhöz fordult három kisebb vajdasági magyar párt, kérve azt, hogy a koszovói rendezés folyamán kezdődjenek tárgyalások a szerbiai kisebbségek autonómiájáról is. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetői korábbi szándékukkal összhangban Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnökhöz, Borisz Tadics elnökhöz és Vuk Draskovics szerbia-montenegrói külügyminiszterhez fordultak javaslatukkal. „Úgy látjuk, olyan körülmények között, amikor megkezdődtek az intenzív előkészületek a koszovói státustárgyalásokra, csak használhat a megbeszélések légkörének, ha mélyreható tárgyalás kezdődik a szerbiai kisebbségre vonatkozó autonómiaformákról és az erre vonatkozó demokratikus megoldásokról” – írják levelükben. A három párt hangsúlyozza, 1990 óta a mindenkori szerbiai hatalomnak nem volt meg sem az akarata, sem a bátorsága ahhoz, hogy párbeszédet kezdjen a magyar kisebbséggel. A jelenlegi „egypártos” kisebbségi intézményrendszer és a kormány ellenőrzése alatt álló perszonális autonómiaszerkezet szerintük nem demokratikus. Javasolják, hogy a reciprocitás elve alapján ugyanolyan autonómia illesse meg a szerbiai magyarokat, mint amilyet a szerb kormány a koszovói szerbeknek javasol. A reciprocitás elvének alkalmazása mellett szóló érvként hozzák fel Lásztity Pérónak, a magyarországi Szerb Országos Kisebbségi Önkormányzat képviselőjének a kezdeményezését, amely a kisebbségi önkormányzatok működésére és a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozik. Ágoston András, a VMDP elnöke sérelmezi, hogy a jelenlegi szerbiai hatalom csak a VMSZ-szel tárgyal, ráadásul annak a nemzetiségvédelmi intézményrendszernek a megerősítéséről, amely „a kisebbségi egypártrendszer megerősítését és a köztársasági kisebbségi tanácsot vezető kormányfő által történő teljhatalmú ellenőrzését teszi lehetővé”. Ágoston közölte, mindhárom párt megkérdőjelezi a Magyar Nemzeti Tanács legitimitását, mivel elektori rendszerrel, nem pedig magyar választói névjegyzék alapján alakult meg, ezáltal gyakorlatilag egy párt, a VMSZ befolyása alá került. A három, kevésbé támogatott vajdasági magyar párt egy hónapja vetette fel a levélben megfogalmazott javaslatát, amely egyöntetű elutasításra talált mind Újvidéken, mind Belgrádban. Többen elfogadhatatlannak tartják a párhuzamot a koszovói szerbek és a vajdasági magyarok között, sérelmezik továbbá, hogy a koszovói kérdéskört használják fel önmaguk népszerűsítésére. Ágoston szerint a belgrádi elutasítások ellenére a három párt Martti Ahtisaarihoz, az ENSZ-főtitkár koszovói különmegbízottjához is elküldi javaslatait.
A szerző az MTI belgrádi tudósítója
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.