Uniós górcső alatt Szlovákia büdzséje

Az uniós túlköltekezési eljárás részletei valamelyest változtak, de még mindig érvényes, hogy azok az országok vannak a célkeresztben, melyek költségvetési hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát, és melyeknél kilátás van arra, hogy ez a hiány a jövőben sem csökken komolyabb konszolidációs intézkedések nélkül. Ennek szellemében hét ország került rá az Európai Bizottság listájára, köztük Szlovákia is. Várható tehát, hogy az uniós pénzügyminiszterek következő találkozóján az EU hivatalosan is elindítja ezek ellen az országok ellen a túlköltekezési eljárást, ami reálisan azt jelenti, hogy az unió komolyabb figyelmet szentel majd e hét ország költségvetési terveinek, és ősszel az Európai Bizottság olyan költségvetési javaslatokkal jelentkezik, melyek implementálását elvárja az érintett országoktól. Ha ez nem történik meg, az EU pénzügyi bírságot is kiszabhat a problémás tagországokra, de ez a túlköltekezési eljárások történelmében még sosem történt meg. Mivel a mostani listán Franciaország és Olaszország is rajta van, a pénzügyi bírság most sem tűnik túlságosan reálisnak. 

Ugyan nem Szlovákia rendelkezett tavaly a legnagyobb költségvetési hiánnyal a hét ország közül, de az Európai Bizottságot nyugtalanítja, hogy az idén a költségvetési hiány tovább növekedik, és a szlovák kormány eddig nem mutatott be hitelesnek tekinthető konszolidációs terveket. Szlovákiának ezért szeptemberig többéves konszolidációs tervet kell benyújtania, amelyet az Európai Bizottság értékel majd, és javaslatot tesz a költségvetési hiány csökkentésének a tempójára.

Ladislav Kamenický pénzügyminiszter szerint nincs mitől tartanunk, mert az elkövetkező három évben a szlovák kormány olyan költségvetési intézkedéseket tervez, melyek biztosan megfelelnek majd az Európai Bizottság követelményeinek. Ez ugyan jól hangzik, de ahogy ezt már itt is többször leírtuk, jelenleg nehezen látható, hogyan csökkenti jövőre a kormány a költségvetési hiányt a GDP 1 százalékának megfelelő összeggel.

Arra, hogy a magas költségvetési hiány komoly probléma, az Európai Központi Bank is megpróbálta felhívni a figyelmet, mely szerint a szlovák költségvetés van a legrosszabbul felkészülve az eurózónában az elkövetkező évtizedek legnagyobb kihívásaira. Az európai jegybank elemzői a lakosság elöregedését, a védelmi kiadások növekedését, a digitális gazdaságból származó változásokat és a klímaváltozást tekintik a legnagyobb kihívásoknak, melyek a költségvetési kiadások növekedésével fognak járni. Ez a szlovák költségvetés számára azt jelenti, hogy ha 2070-ben az államadósságot a szlovák GDP 60 százalékán akarjuk tartani, akkor a GDP 10 százalékának megfelelő költségvetési intézkedéseket kell foganatosítani az elkövetkező évtizedekben. Azt az Európai Központi Bank is elismeri, hogy számításai hozzávetőlegesek, de ha már ma hagyjuk a költségvetési hiányt fenntarthatatlanná válni, akkor ez a jövőben sokkal nagyobb problémákat okoz majd. A szlovák kormánynak mindenképpen lépnie kell, mert nem véletlenül kerültünk az uniós költségvetési büntetőpadra.