Újfajta félelmek

A megye vezetése a diákok és a dolgozók biztonsága érdekében azt tanácsolta, hogy az igazgatók valamennyi oktatási intézményben rendeljék el a távoktatást szerdára. Ezt sok helyen meg is fogadták, többek közt a pozsonyi Duna utcai magyar nyelvű alapiskola és gimnázium diákjai is otthon maradtak. Nyilván sokan közülük örömmel fogadták, váratlan Mikulás-ajándéknak tekintették ezt, de ki tudja, mi játszódott le a lelkekben.

Emiatt otthon maradni ugyanis teljesen más, mint a pandémia idején. Egy újfajta félelemmel kellett szembenézniük, ami az érzékenyebb lelkű gyerekeket – ha tudat alatt is, de mindenképp – megviselte. Az iskola eddig biztonságos helynek számított, a szülők nyugodt szívvel indították útnak, vagy tették ki az autóból gyermekieket az épület előtt, tudván, hogy jó kezekben lesznek. Nálunk nincsenek detektoros ajtók a bejáratnál, mint az Egyesült Államokban, ahol bármelyik felnőtt szabadon vásárolhat lőfegyvert, melyet a srácok is megkaparinthatnak. Eddig az iskolai zaklatások számítottak a legkomolyabb problémának – főleg a novemberi tragédia óta foglalkozik a témával a sajtó, és remélhetőleg a pedagógusok is. Az, hogy valaki e-mailben fenyegetőzzön a lehető legtöbb ember legépfegyverezésével, illetve felrobbantásával, eddig nem fordult elő kis hazánkban.

A rendőrség ezúttal a szokásosnál is szűkszavúbb. Elvittek ugyan egy diákot egy cseklészi (Bernolákovo) iskolából, de a nyilvánosságra került információk szerint az illető tagadja, hogy bármilyen e-mailt küldött volna bárhová. Később a rendőrség közölte, hogy a két eset nem függ össze, vagyis nincs itt semmi látnivaló. Nagyon szurkolok nekik, mert beláthatatlan – illetve nagyon is belátható – következményei lehetnek annak, ha nem sikerül fülön csípniük az elkövetőt. Vérszemet kaphatnak a dolgozatot, felelést elkerülni vágyó tanulók, akik nem fogják fel tetteik súlyát és lehetséges következményeit. Az iskolák fenntartói és az igazgatók pedig nem mernek kockáztatni, inkább elrendelik a távoktatást.

Pozsony megye vezetése azt ajánlja a pedagógusoknak, osztályfőnököknek, beszélgessenek el a diákokkal a témáról, tájékoztassák őket, hogy az ilyesmi terrorcselekménnyel való fenyegetésnek minősül, azaz nem sima diákcsíny.

A politikusoknak – különös tekintettel az új kormánytagokra – viszont tartózkodniuk kellene az olyan kijelentésektől, hogy a szlovák rendőrség kiberbiztonságért felelős osztálya elmaradott és tehetetlen, csak kullog a bűnözők mögött. Ilyesmiből politikai tőkét kovácsolni egyrészt nem elegáns, másrészt további félelmeket generál a lakosságban. És ne feledjük, hogy a mai gyerekek bármilyen információhoz hozzájutnak, ami érdekli őket, azaz ugyanolyan tájékozottak, mint a felnőttek. Sőt.