Csak hajszálon múlott, hogy a világtörténelem egyik legtragikusabb és legrejtélyesebb hajótörésének, az Estonia komphajó 1994-es elsüllyedésének (ekkor 852 ember vesztette életét) az évfordulóján nem ismétlődött meg a 11 évvel ezelőtti forgatókönyv.
Újabb rejtélyes hajókár
Az 1980-ban épült, 145 m hosszú komphajó, 373 utassal és 167 fős legénységgel a fedélzetén egyik pillanatról a másikra kormányozhatatlanná vált, és a svéd tengerpart tengeri szirtjeinek egyike felé vette az irányt. A legénység sok horgonyt vetve a tengerbe, igyekezett megállítani a hajót, majd próbálta a sziklaszirt mellé terelni, de hiába, mert zátonyra futott és orr-rekesznél léket kapott. Szerencsére a lék nem bizonyult végzetesnek. A hajó nem süllyedt el, megvárta a felkért svéd révkalauzt, majd visszaindult Kappelskärbe, ahol az utasok zöme átszállt az eléjük Tallinnból küldött másik komphajóra, a Vana Tallinnra, és azzal tette meg az utat. A Regina Baltica pedig a finnországi Turkuba, az ottani hajójavító gyárak felé vette az irányt.
Az utasokon a hajókár alatt kitört pánikról megoszlanak az információk. Az észt–svéd járatot működtető észt cég, a Tallink azt közölte a sajtóval, hogy a hajókár folyamán nem tört ki semmilyen pánik, a Baltic News Service hírügynökségnek nyilatkozott utasok viszont ennek az ellenkezőjét állították: „A rémes lárma és kiabálás néhány óra hosszat tartott, mivel nem kaptunk semmilyen adekvát tájékoztatást sem.”
A fedélzeten az utasok között támadt fejetlenség érthető is. Hiszen sokuk tudta, hogy az 1994-es Estonia-hajótörés hasonlóképpen kezdődött meg: előbb egy erős, az egész hajót megrázó lökés, melyet áramszünet követett. Vagy fordítva. A végzetes kimenetelű balesetnél nem is számít az ilyen tényezők sorrendje, ilyenkor csak a végeredmény a fontos.
Rejtélyessé az teszi az incidenst, hogy az igazi oka más lehetett a hivatalosan bejelentettnél. A Tallink képviselői ugyanis a sima műszaki hibák véletlen egybeesésével magyarázzák a történteket: három percig szünetelt az áramellátás, ezáltal előidézve a hajó kormányozhatatlanságát, mivel a másik főgenerátor nem tudta pótolni az üzemképtelenné vált főgenerátort. Ugyanakkor nem zárható ki egyáltalán az sem, hogy merénylet történt.
Egy tapasztalt hajómechanikus később azt nyilatkozta az Eesti Päevaleht c. vezető észt napilapnak a hajókár valószínűbb okáról, hogy részleges áramszünet semmiképpen sem okozhatja egy komphajón a főmotorok leállását. „Valakinek egy hajfeszítő kapcsot kellett dugnia oda. Ugyancsak nem mondhat csütörtököt egykönnyen a navigációs rendszer sem. A főgépek akkor állnak csak le, ha mellig ér a víz a gépházban” – mondta az újságnak a 12 éves tapasztalattal rendelkező, magát megnevezni nem kívánó szakember, aki korábban – a többi között – a Tallink hajóin is dolgozott.
Az Estonia komphajó elsüllyedésének valódi oka után nyomozó újságíróknak és szakembereknek most újabb alkalmuk nyílik szaktudásuk megmérettetésére.
A szerző észtországi munkatársunk
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.