Új mutációk, régi elméletek

És persze hogy a Facebookon kering a legtöbb ilyen információ. Azon az oldalon, ahol az emberek önként és dalolva osztanak meg magukról akkora mennyiségű – és rendkívül részletes – információt, hogy abból akár nemcsak a politikai beállítottságuk vagy a szexuális orientációjuk sejthető, de akár egy teljes kórkép is kiolvasható.

Vizsgáljuk meg mégis az oltást ellenzők egyik nagy félelmét, hogy pont a vakcinával akarnak információkat gyűjteni róluk. Ma már online és hagyományos formákban is annyi információt osztunk meg magunkról, mintha faliújságon hirdetnénk ki. Aki akar, szinte mindent kiolvashat belőlük. A nagy áruházláncok törzsvásárlói kártyáival a vásárlási szokásaink monitorozhatók (van olyan cég, amely ez alapján küldi ki a kedvezményes kuponokat). A cég pontosan tudja, mikor, mit vásárolunk, mikor térünk át olcsóbb/drágább termékre. A mobilszolgáltatók a telefonálási, internetezési szokásainkat figyelhetik meg, a tévészolgáltatók pedig azt is tudhatják, mennyit, mikor és mit nézünk a lapos képernyőn. És akkor még nem beszéltünk olyanokról, mint a Google, amely a keresések alapján tudja, mikor mire vagyunk kíváncsiak, miről szeretnénk több információt. A randikereső appokban megosztott képek és leírt vágyak pedig szinte lemeztelenítenek bennünket.

Ezek azonban csak adatok, és egy célt szolgálnak: pénzszerzési lehetőséget. Az adattenger ugyanis a 21. század egyik legnagyobb kincse – hirdetéssé, vásárlássá, jutalékká változtatható. Erről könnyen megbizonyosodhatunk, amikor az interneten keresünk valamit, és kis idő múlva már épp ilyen reklámok jelennek meg a böngészőben. Legyen szó sportcipőről, elektronikai cikkről, utazásról... Egy nagyvárosi embernél biztosan nem jelenik meg eladó traktor, ahogy a falusi internetező sem fog találkozni villamosbérlet-vásárlásra buzdító reklámmal. Ez a jelenség pedig nem más, mind a célzott reklám, annak is egyik leghatékonyabb formája – alapját pedig az adatok jelentik. Nem véletlen, hogy a nagy cégek többtucatnyi adatmérnököt alkalmaznak, akik a felhasználók által megosztott információkat pénzzé teszik. Mi pedig az ingyenesnek gondolt platformokon az adatainkkal fizetünk.

Bárki bármennyire is fontosnak hiszi magát, ezekben a rendszerekben ő is csak egy szám, az általa megosztott információ pedig csak egy adat, egy minta a rengetegben. Hiába sejti a Microsoft alapítóját az oltások mögött: ha Bill Gates kíváncsi lenne az adataira, akkor megnézné az illető Facebook-oldalát.

Nyilván nem Bill Gates csipjei miatt kell legalább 70 százalékos átoltottság, hanem hogy véget vessünk a járványnak és az azzal együtt járó korlátozásoknak, visszanyerjük szabadságunkat. Hiába az oltásellenesek tiltakozása, a tudomány mai állása szerint nincs más lehetőség. Ahogy korábban is, a nagy járványoknak a sokszor kötelező oltások vetettetek véget, úgy minden bizonnyal a koronavírust is így tudjuk magunk mögött hagyni.