Új év, durva kívánságok

Nemcsak az egyszerű emberek kívánnak egymásnak boldog új esztendőt az év elején, ilyenkor a legkülönbözőbb országok vezetői is tollat ragadnak, hogy újévi üzenetbe csomagolják azt a mondandójukat, amelyhez nem találtak korábban apropót, vagy csak fontosnak találják újra elismételni, a nyomatékosítás végett.

Így történt, hogy több ország mellett Magyarország is kapott köszöntést a Kremlből, Putyin aláírásával, aki az orosz–magyar kapcsolatok egyedülálló fejlődését méltatta. London is kapott hasonló levelet, igaz, az inkább fricska lehetett a tavalyi Szkripal-mérgezés és kémbotrány után. És például Varsóba már nem írtak az oroszok.

A kínai elnök sem maradt tétlen, újévi üzenetében kitért Tajvanra, és arra, hogy zsákutca a jelenlegi helyzet – tehát, hogy a szigetország független a kontinentális Kínától.

Az egyesítés a pekingi értelmezésben az egyetlen megoldás – és ha szükséges, ehhez haderő is rendelkezésre áll. Ez aztán az újévi jókívánság!

A Dél-kínai-tenger szigeteiről szóló területi vita és a kereskedelmi háború közepette még ezt a lapot is az asztalra akarta dobni a kínai elnök.

Donald Trump sem fukarkodott a Twitter-üzenetekkel és beszólásokkal. Mivel a költségvetést az alsóház nem fogadta el, így részlegesen leállt a szövetségi kormányzat, ez múzeumok, nemzeti parkok bezárását is jelenti például. Erre ünnepi üzenetében külön kitért az amerikai elnök, nem elmulasztva a lehetőséget, hogy a politikusokat hibáztassa a helyzetért.

Személyi döntésekben sem szűkölködött a Fehér Ház: mind Trump kabinetfőnökét, érdemben az alelnöknél is fontosabb embert, John Kellyt lapátra tették; emellett pedig a Pentagon ura, a hadügyminiszter is távozott végül január elsejével.

Eredetileg későbbre volt beharangozva a kilépés dátuma, de Trump elnök úgy érezte, hogy James Mattis szidta őt egy interjúban, ezért aztán gyorsan hamarabb kirúgta.

Nem járt jobban a korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, Stanley McCrystal tábornok sem, akit „málészájúnak” és „Hillaryimádónak” titulált Trump a Twitteren. Kim Dzsong Un is beszállt a jókívánságok körébe, jelezve, hogy tulajdonképpen még nem tett semmit az észak-koreai atomarzenál leépítése érdekében, de ha kell, szívesen találkozik ismét Trump elnökkel – hogy további időt nyerjen, de ezt már csak én teszem hozzá.

Ennyi jókívánság már önmagában elegendő lehet egy eseménydús 2019-es évhez. Az egészen biztos, hogy a brexittel, az európai parlamenti választással, Ukrajnával együtt itt, Európában is szükségünk lesz sok malacra és kéményseprőre az új esztendőben.