„Titkos ügynökként rendszerint a magaméhoz hasonló hangzású álnevet választottam, s ez egyszer életmentőnek bizonyult!” – meséli Frank Panessa.
Ügynök vagy maffiózó
„Frank Paganóként éppen kemény fiúkkal sétálgattam New Yorkban, amikor öt éve nem látott unokahúgom tűnt fel. A nyakamba ugrott, és a nevemen szólított. Fedésben vagyok, vigyázz – súgtam neki a fogaim között. – Ha a John nevet választottam volna, nem is tudom, mi történt volna. Panessa abból az alkalomból nyilatkozott, hogy a National Geographic Channel július 3-ától A maffia címmel új négyrészes sorozatot sugároz. Pagano, Panessa ügynök személyazonossága sok tekintetben létezett, s gondosan felépítették. Aki utánajárt, kideríthette, hogy megszületett, van útlevele, van bankszámlája, rajta félmillió dollárral. Frank Panessa így is az életét kockáztatta, akárcsak a híres Joseph Pistone, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynöke, aki Donnie Brasco néven épült be az amerikai olasz maffiába, és akinek a történetéről film is készült. Panessának a nyolcvanas években a szicíliai maffia soraiba kellett beférkőznie, amely az amerikai olasz maffiával összefogva csempészett heroint az Egyesült Államokba. A küldetés úgy kezdődött, hogy két, sarokba szorított amerikai olasz maffiózót a DEA ügynökeinek sikerült együttműködésre bírniuk, ha nem is a sajátjaik, de a szicíliaiak ellen, akik, mint mondták, mégsem közülük valók.
A heroin elosztóhelyei szicíliaiak által működtetett pizzériák voltak. A két maffiózó úgy mutatta be Panessát az egyik philadephiai pizzéria tulajdonosának, mint aki teherautó-rakományokat rabol, s főleg cigarettában utazik. Az illetőnek 80 cigarettaárusító automatája volt a városban, így rákapott a csalira. Közölte, a rabolt cigarettát korlátlan mennyiségben kész átvenni. Panessa, azaz Pagano hetente háromszáz kartont szállított neki. Később teherautónyi rabolt paradicsomszószt kínált, és csak néhány hónap után említette meg először, hogy „fehér pora” is van. A pizzériás megígérte, összehozza földijeivel. Giovanni és Paolo LaPorta szicíliai kábítószer-kereskedő testvérek heroint akartak Európából Amerikába csempészni. Pagano elhitette velük, hogy frankfurti kirendeltséggel export-import cége van, amellyel fedezni lehet a heroin csempészését. A fivérek gyanúját számtalan apró trükkel altatta el. Karácsonyra több rekesz bort ajándékozott nekik, az üvegeken álcégének a pecsétjével. A főpróba Frankfurtban volt, ahol a németek remekeltek. A repülőtéren a sosem látott német titkosrendőr – mint németországi irodavezetője – nagy lelkesen üdvözölte, a cégirodában fiatal szőke ölelgette, és kedvenc házi süteményével kínálta, amelyet Frank tiszteletére sütött. John LaPorta a bekamerázott irodában kezdte fejtegetni terveit, annyira biztonságban érezte magát. „Ha egymillió dollárért heroint vásárolsz tőlük és velük cimborálsz, már nincs az a nagy gyanakvás, mivel benn vagy a köreikben” – magyarázza Panessa.
A fivérek egyebek között folyékony morfinbázist csempésztek Jugoszláviából massalai palackozóüzemük közbeiktatásával a Dominikai Köztársaságba, az ottani laboratóriumokban pedig heroinport állítottak elő. A karib-tengeri ország legtöbb kaszinóját ők ellenőrizték. Az egyik LaPorta fivér egy nap százezer dollárt kért tőle kölcsön, és két ötvenezres, egy Puerto Rico-i banknál név nélkül beváltható kötvényt ígért cserébe, amely 13 százalékos kamatra szólt.
Főnökei végül azt várták tőle, hogy vegyen nagyobb mennyiségű heroint, de ne fizessen érte, mert tudni akarták, miféle telefonhívásokat váltana ki ezzel. Nos, a maffiózók vérdíjat tűztek ki a fejére, és a bérgyilkosok keresni kezdték. A környéken minden Paganót felhívtak azzal, hogy „Frankkal szeretnének beszélni”.
A ma már visszavonultan élő Panessa a Keresztapa című film harmadik részében epizódszereplőként maffiavezért személyesített meg. Rómában dolgozott az amerikai nagykövetségen, s mivel ekkor már híres volt, azt a felkérést kapta, hogy a cinecittai stúdiókban forgatott filmben játssza el az egyik maffiózót. Elvégre ennek a szerepnek az alakításában nagy gyakorlata volt.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.