Ügyészségi védelem

2009-ben a Fico-kormány azt mérlegelte, hogy közpénzekből építsen-e autópályákat, vagy magánbefektetők bevonásával, úgynevezett PPP-beruházás keretében. A minisztérium tanulmányt rendelt egy elismert cégtől, bár Ľubomír Vážny akkori szakminiszternek határozott elképzelése volt az egészről, mert még 2006-ban kijelentette: szükségtelen PPP-projekt keretében autópályát építeni, mert 50–70 százalékkal drágább, mintha állami pénzből építenénk. A Wood & Company elemzése is ezt támasztotta alá – a Turócszentmárton és Eperjes közti autópálya-szakaszért 546 millió euróval többet fizetne az állam a befektetőnek, mint ha állami beruházás keretében építené meg az autópályát. Ahelyett, hogy a minisztérium letette volna a kormány elé a tanulmányt, meghamisította a jelentést.

2010-ben Ján Kovalčík, a TREND Analyses vezetője elemzője írt először az ügyről. Kiderítette, hogy „valaki” a minisztériumban 76 ponton módosította a tanulmányt, így aztán a Ján Počiatek vezette pénzügyminisztérium meghamisított adatokat terjesztett a kabinet elé. Azok szerint a PPP-projekt már csak 29 millió euróval került volna többe az állami beruházásnál. A kormány így aztán megszavazta, hogy magántőke bevonásával fog épülni az autópálya. A kormányváltás után kezdett foglalkozni a rendőrség az üggyel. A nyomozás során megállapították, megalapozott a gyanú, hogy az adatokat Peter Havrila, a minisztérium egyik osztályvezetője változtatta meg, aki a PPP-beruházásokkal foglalkozott. A Speciális Ügyészség azzal állította le a nyomozást, hogy „a gyanúsított ténykedése nem meríti ki a különösen nagy értékű csalás fogalmát”. Mégpedig azért, mert nem került és nem is kerülhetett sor semmiféle anyagi kár okozására. Meglehetősen abszurd megállapítás.

Nem azért nem történt károkozás, mert a minisztérium vagy a Fico-kormány a közérdekek védelmében járt el. Ellenkezőleg, a minisztériumok a magánbefektető érdekében jártak el, csak nem sikerült végigvinni a dolgot, mert az Európai Bizottság nem hagyta jóvá az autópálya tervezett vonalát, a beleegyezése nélkül pedig a befektető nem kapott hitelt az Európai Befektetési Banktól. Tehát Brüsszel mentette meg az országot a hatalmas anyagi kártól.

A Btk. nemcsak a bűncselekmény elkövetését, hanem annak szándékát is bünteti. A bűncselekmény elkövetésére tett kísérletről van szó, amelyről a Btk. 14. paragrafusa rendelkezik. „A bűncselekmény elkövetésére tett kísérlet elbírálása az elkövetett bűncselekmény hatálya alá esik.” A Speciális Bíróság is ismeri ezt a paragrafust, de nyilván még jobban „ismeri” azokat, akikre ebben az ügyben alkalmaznia kellene. Ezért nem folytat büntetőeljárást a gyanúsítottak ellen, hanem egyenesen saját oltalma alá vonja őket.

A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora