Tűzimádók

Két barátom egyszer régen egy budapesti éjszakai italozás során Ferencváros egyik vendéglátóipari egységében elfogadta két helyi arc felkérését biliárdozni. Az enyéim nyertek, de a két akváriumlakó meglepő módon magát jelölte meg győztesként. Sőt, annyira meggyőzően érveltek, hogy barátaim végül a karóráikat is átadták nekik. 

Ezzel a nem túl szofisztikált érveléstechnikával dolgozik az Orbán-kormány is (és a „davaj csaszi” is meghatározó eleme kormányzásuknak). Felel az EU a kormányzati kamukampányra, és sorra cáfolja annak állításait? Válasz: beismerő vallomást tett az EU a TITKOS TERVRŐL! Gerinctelen propagandisták adóforintokból hazudoznak? Válasz: nincs is független újságírás, a kritikai sajtó az ellenzék propagandistája. Néha a bírói ítélet nyomán éjfél körül pár percre kiteszik az oldalra a helyreigazítást. Egy sajtótörténeti beismerés az Origótól: „Valótlanul állítottuk továbbá, hogy olyan hangfelvétel került a birtokunkba…”. Vagyis egyszerűen azt hazudták, hogy van egy hangfelvételük.

De nemcsak újságok, hanem a minisztériumok, közigazgatási intézmények, hivatalok is hazug adatokat, tényeket adnak ki: a közigazgatási ethosz nem létezik pártállamban, mert az állam nem a polgáraié, hanem egy párté. 

De hogyan lehet úgy megvitatni a közügyeket és felelős döntést hozni a szavazófülkében, ha az egyik fél, az információk birtokosa, tudatosan hazug tényeket terjeszt? 

A választásokat számtalan módon csalják el (nemrég megszüntettek Miskolcon egy választási körzetet, melyet mindig balos jelölt vitt el – a bíróság végül közbelépett), köztük a mindennapos kormányzati tájékoztatással. A potenciális váltópártok üzeneteit sem engedik eljutni a választókhoz: a fideszes (kereskedelminek hívott, valójában közpénzmilliárdokból működő) médiumok már fizetős választási hirdetéseket sem hajlandók közölni. A Fidesznek nincs rá szüksége, az ő propagandája a médium saját tartalmaként fut, az ellenzék pedig, bár fizetne, akkor sem kap felületet. A Notre-Dame leégése kapcsán csak a fideszes blogokon, Facebook-csoportokban pörög a direkt hazudozás (pl. az égő folyosón átsétáló muszlimról szóló kamuvideó), de megy a borongás a francia (sőt, az európai) kereszténység megroppanásáról, apokalipszisről, amit ugye az égő katedrális jelképezne. Az orbáni narratíva dolgos terjesztői (hiszen az aktuális politikai termék a keresztény Európa megvédése – ó, amikor a Fidesz-kép-viselők még ironikusan, „Térdre, imához!” bekiabálással fogadták a konzervatív felszólalásokat a parlamentben!) azt természetesen nem említik, hogy a „migránssimogató” Franciaország 2011-ben az elsők között tiltotta be az egész testet és az arcot is elfedő burka közterületen való viselését. Azt sem hangoztatják, hogy a strasbourgi emberjogi bíróság sem adott igazat egy pakisztáni nőnek, aki a burkaviselés tilalma miatt fordult hozzá. A Notre-Dame leégését a Fidesz/MKP-kampány részévé tevő politikai keresztények azt is elhallgatják, hogy – a CIA World Factbook szerint – a franciák 80 százalékát katolikusnak keresztelték, és közülük 2 százalék a „lehető leggyakrabban”, 5 százalék pedig hetente jár templomba. A magyarországi katolikusoknak is csak a 12 százaléka teszi ezt. Öt százaléknyi különbség azért nem olyan nagy Mária országa (ahol a papok rendszeresen a Fidesz győzelméért imádkoznak a szószékről) és az államot és az egyházat a legszigorúbban elválasztó Franciaország között. Az ő politikai nemzetfelfogásuk nem ismer el nemzeti kisebbségeket sem, és semmilyen vallás megjelenítését nem tűri állami intézményekben, iskolákban. Franciaország persze küzd a maga jelentős muszlim kisebbségének integrációjával. Folytathatnának vallásháborút is (úgy biztos kevesebb terrorista lenne), de inkább a köztársasági nemzeteszmével és különböző társadalmi integrációs programokkal próbálkoznak. 

Eközben a migrációellenesség fedésében a bevándorlást csöndesen menedzselő uniós latorállam (20 ezer, akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelentő magyar letelepedési kötvényes jutott be ellenőrzés nélkül magyar papírokkal az EU-ba; több tízezer ukrán kapott munkavállalási engedélyt; éppen 3000 török (muszlim, halló!) vendégmunkást hoz be a MOL) tovább kábítja a népet. Szomorú látni, ahogy a magyar média hazugsággyárai a szlovákiai magyarok egy részét sem kímélik.

Az európai hagyománynak nemcsak a zsidó-keresztény vallások, egyházak, hanem az egyházi preferenciák nélküli semleges állam is a része.

A vallásosság társadalmi megerősítését csak az egyházak végezhetik el. Tudják ezt ők is, csak hallgatnak.
A szerző Pozsonyban (is) élő magyarországi újságíró