Történelmi egyházi találkozó – kommunista földön

Húsz évig készítették elő, ezerévente egyszer esik meg, és egy kommunistának köszönhető a pápa, valamint az „oroszok pápájának” találkozója.

Pénteken Havanna repülőterén találkozik Ferenc pápa és Kirill pátriárka, aki egyébként Vlagyimir Putyin feltétlen híve. Ez lesz a katolikus és az orosz ortodox egyház vezetőjének első találkozója az 1054-es egyházszakadás óta. A Vatikán közleménye felhívott minden keresztényt: buzgón imádkozzanak a találkozó isteni megáldásáért.

A pápa egyhetes mexikói útra indul, a repülőtéren találkozik két órára az ortodox egyházfővel, aki hivatalos látogatáson lesz Kubában.

Ilarion metropolita, az orosz ortodox egyház külügyi vezetője kijelentette: a pátriárka azért találkozik a pápával, mert összefogásra van szükség a közel-keleti keresztényüldözés ellen. „A Közel-Keleten, az Észak- és Közép-Afrikában, valamint más térségekben a szélsőségesek igazi népirtást hajtanak végre keresztények ellen, ami sürgős lépéseket követel és szoros együttműködést a keresztény egyházak között” – tette hozzá. Megjegyezte, a két egyház közötti régi nézeteltérések továbbra is fennállnak, különösen a Rómához igazodó ukrán görög katolikus egyházzal kapcsolatos vita. Ezeket az ellentéteket azonban félreteszik.

Isten malmai…

A találkozó előkészítése két évtizede kezdődött. 1996–1997-ben intenzív tárgyalások folytak II. Alekszij akkori pátriárka és II. János Pál pápa semleges területen (esetleg Magyarországon tartandó) megbeszéléséről. Erre nem került sor, az ortodox egyház szerint azért, mert nem sikerült megállapodni az ukrán görög katolikusok ügyében, akik Nyugat-Ukrajnában megszüntették a moszkvai patriarchátus három egyházmegyéjét, és Lvivből Kijevbe tették át központjukat, valamint a moszkvai patriarchátus szerint az ő kánoni területén katolikus hittérítés zajlott. A Vatikán szerint pusztán a kis katolikus közösség lelki gondozása történt az ortodox területeken.

Castro, a közvetítő

A két egyházfő találkozóját Raúl Castro kubai elnök közvetítésével hozták tető alá, aki tavaly Ferenc pápát látta vendégül. A Vatikán cserébe a kubai–amerikai kapcsolatok normalizálásában játszott fontos szerepet.

Az újabb kori pápák találkoztak már a konstantinápolyi (isztambuli) ökumenikus pátriárkákkal, akik jelképesen az ortodox kereszténység lelki vezetői, „elsők az egyenlők között”. A keleti rítusú kereszténységen belül viszont az orosz egyháznak van meghatározó súlya, amely 165 milliót képvisel a világon élő 250 millió ortodox hívő közül. Friss felmérések szerint Oroszország 144 milliós lakosságának mintegy háromnegyede orosz ortodoxnak vallja magát, igaz, csak a kisebb részük gyakorló hívő. A két előző pápa, II. János Pál és XVI. Benedek sikertelen kísérleteket tett arra, hogy egyeztessen az orosz pátriárkákkal a keresztény egységről.

Párbeszédért hallgatás

Ferenc pápa 2014 novemberében kijelentette, megmondta Kirillnek: „Elmegyek, ahová csak akarja. Hívjon és én megyek.” A két egyház teológiai bizottságai többször is összeültek az elmúlt években, és az orosz egyház külügyi vezetője is megfordult Rómában.

Ferenc pápa komoly figyelmet fordít a többi keresztény felekezettel folytatott párbeszédre, ezért Oroszországgal kapcsolatban a Vatikán hallgatott, illetve óvatos irányvonalat követett, és tartózkodott az ukrajnai konfliktusban történő orosz szerepvállalás bírálásától.

Kirill 2009-ben kezdődött pátriárkasága előtt az orosz egyház külügyeinek irányítója volt, jól ismerik a Vatikánban. 2012-ben azt mondta, az ukrán görög katolikus hívők római katolikusok által történő elhódítása már nem annyira égető probléma. II. Alekszijhez képest Kirill politikailag aktívabb, növelni kívánja az egyház súlyát az orosz belpolitikában. Míg elődje megpróbált távolságtartó lenni a Kremllel, az új pátriárka nyíltan támogatja Vlagyimir Putyin orosz elnököt. (MTI)