Tiszta ügy, napnál világosabb

Richter első reakciója az volt, hogy „alapjában véve egyetért az elnök úrral”. Aztán hozzátette, csak azt sajnálja, hogy „a köztársasági elnök úr a levelében nem tesz említést arról, hogy mit művelnek az ellenzéki képviselők ebben az ügyben”. Ezzel próbálta úgy beállítani a helyzetet, hogy a Čistý deň vezetése és az ellenzéki képviselők között megy a sárdobálás, a minisztérium pedig a mértéktartó, semleges résztvevő ebben az egész botrányban. Csakhogy ez a beállítás alapjaiban véve hamis. Kiabálhatna itt bármit bármelyik ellenzéki képviselő, az semmit nem változtat a helyzeten és a tényeken, hogy a törvényből kifolyólag a galántai intézet vezetése és a szociális minisztérium felel a létesítményben elhelyezett fiatalkorúakért és törvény adta jogaik biztosításáért. És minden jel arra utal, hogy ennek az elvárásnak sem a Čistý deň vezetése, sem a minisztérium nem felelt meg. 

A helyszíni vizsgálódás után a minisztérium akkreditációs bizottsága azt javasolta Richternek, hogy vonja be az intézet működési engedélyét. Indoklását pedig a törvényi szabályozásra alapozta, mely szerint „a minisztérium bevonja a működési engedélyt, ha egy adott intézetben veszélyeztetve van a gyerekek egészsége, pszichikai, fizikai és szociális fejlődése”. A minisztériumi bizottság véleménye szerint tehát ilyen szempontból veszélyeztetve vannak az ott elhelyezett fiatalkorúak. Richter pedig nem is vitatta ezt, a veszélyeztetést, hanem kijelentette, hogy a működési engedély bevonásához meg kell várnia a rendőrségi vizsgálat lezárását. Holott a törvény alapján világos, hogy egyáltalán nem kell megvárnia a nyomozás lezárását, hanem ő akarta megvárni azt. Hátha az immár szokásos eredménnyel végződik, hogy „nem került sor bűncselekmény elkövetésére”. 

Nem valami ellenzéki ellenség, hanem a szociális hivatal megbízott pszichológusa jelentette ki, hogy a Čistý deň vezetői megkörnyékezték és megpróbálták manipulálni, hogy csak formális ellenőrzést tartson az intézetben, ahol szerinte egyébként a félelem és a megfélemlítés légköre uralkodik. Jana Dubovcová emberjogi biztos szögezte le az ellenőrzés alapján, hogy „az intézetben az egyik 14 éves lánynak szexuális kapcsolata volt egy alkalmazottal”, továbbá hogy „a vezetés eltúlzott büntetési módszereket alkalmaz, köztük a megszégyenítést, és ezek a praktikák nemhogy összeegyeztethetetlenek a reszocializációs intézet küldetésével, hanem sértik a fiatalkorúak alapvető jogait”. Richter miniszter egyedien viszonyul ahhoz a statisztikához is, hogy a Čistý deňből szökik meg a legtöbb gyerek. „Feltehetjük azt a kérdést is, hogyan tud megszökni néhány rab a börtönből. És bezárattuk ezeket a börtönöket?” 

A Čistý deň ügye már nem is az intézet vezetőinek ügye. Richter olyan elszántan és vakon védi a Tománek házaspárt, hogy ez az egész most már a miniszter botránya. Egy szociális ügyi miniszter botránya, aki gyerekekkel és fiatalkorúakkal szemben elkövetett törvénysértéseket akar eltussolni. 

A szerző a Trend hetilap kommentátora