Távol Szingapúrtól, közel Ruandához

Bizony, Szingapúr még mindig túl messze van, és nem csak földrajzi értelemben. A Világbank október végén jelentette meg aktuális Doing Business jelentését, mely a vállalkozói működési környezetet értékelte 190 országban. Leegyszerűsítve: az elemzők az alapján rangsorolják az országokat, hogy mennyire könnyű vagy éppenséggel bonyolult vállalkozni. És miért éppen Szingapúr? Évek óta a rangsor éllovasai közé tartozik, most csak Új-Zéland tudta megelőzni egy hajszállal. Ezzel szemben Szlovákia az idei listán már csak a 42.

De nem csak Szingapúr van messze, Szlovákia gyengén szerepel a szomszédjaihoz képest is. Csak Magyarországot előzi meg, Ausztria, Lengyelország és Csehország is előttünk jár. Elgondolkodtató, hogy a pozíciónk évről évre romlik. 2016-ban még a 29. volt az ország, mára kiszorult az első 40-ből. Pedig korábban sikeres volt, 2005-ben a Világbank a legsikeresebb reformországok között tartotta számon.

Érezhető hát, hogy valami megváltozott, és a világ elhaladt mellettünk.

Ma a listán olyan országok vannak Szlovákia előtt, mint Ruanda, Fehéroroszország vagy Örményország. Első hallásra ez furcsának tűnhet, de ezek az országok valóban folyamatos reformokkal javították a vállalkozói környezetüket az elmúlt években. 

Nálunk viszont már több mint egy évtizede elfogyott a reformlendület, és nem történik semmi, ami alapjaiban megkönnyítené a vállalkozást. Kivétel talán az Iveta Radičová kormányzása alatt készült terv volt, éppen a Szingapúr-terv nevet adták neki, az akkor világelső ország vállalkozói környezete ihlette. Sajnos azonban a kormány gyors bukása után a fiókba került, és folytatódott Szlovákia nemzetközi visszaesése. A Fico-kormány ugyan 2011-ben papíron célul tűzte ki, hogy 2020-ra Szlovákia bekerüljön a 15 legjobb ország közé, de a mostani 42. hely ennek éppen ellenkezőjéről tanúskodik. 

Minden cél és akcióterv ellenére még mindig túl nagy a bürokrácia. Az INESS gazdaságkutató intézet elemzése szerint tavaly az átlagos szlovák vállalkozó 222 órát fecsérelt el a bürokráciával kapcsolatos teendőkre. Ez 64 különféle ügyintézést, papírozást takar, melyek közül többet is egyszerűsíteni lehetne.

Jó példa, hogy míg Szingapúrban egy új vállalat alapításához két lépésre és másfél napra van szükség, addig Szlovákiában ez a folyamat nyolc lépést igényel és 26 napig tart.

Még rosszabb a helyzet például az építkezési engedélyek megszerzésével. Míg ez Szingapúrban 41 napig tart a Világbank adatai szerint, Szlovákiában az építkezési engedélyek beszerzése 300 napot vesz igénybe. Lemaradásunk szinte a Világbank által vizsgált összes területen megfigyelhető, csak a külkereskedelemmel kapcsolatos bürokrácia leépítése terén tudunk lépést tartani a legjobb országokkal.

Nem túlzás, hogy a vállalkozói környezet kapcsán egy egész elvesztegetett évtizedről beszélhetünk. A hivatalokkal való elektronikus kapcsolattartás és az állam elektronikus szolgáltatásainak fejlesztése sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a vállalkozók gyakran panaszkodnak e szolgáltatások hiányosságaira. Közben Észtországban az állam már 2400 különböző elektronikus szolgáltatást nyújt, nemcsak a vállalkozóknak, hanem az egyszerű, hétköznapi ügyintézéshez is (csak házasodni és elválni, valamint ingatlant vásárolni nem lehet online).

Pozitívum, hogy a szlovák kormány több akciótervet is beindított a vállalkozói környezet javítására, de megvalósításuk rendkívül hosszadalmas, így addig is csak távolról csodálhatjuk Szingapúrt.