Tartós déjà vu

dézet a harmadik Fico-kabinet kormányprogramjából: „A D1-es autópálya megépítése Pozsony és Kassa között továbbra is a kormány legfontosabb prioritása az autópálya-építés tekintetében. A kormány célja, hogy az autósok már 2020-tól használhassák az összes autópálya-szakaszt.” Szép is lenne, ha nem létezne az a fránya emlékezet. De mintha derengene valami még a harmadik Mečiar-kormány (1994–1998) idejéből, amikor 2005-ig szerették volna megteremteni ugyanezt az autópálya-összeköttetést. Majd az első Fico-kormány (2006–2010) ígérgette, hogy 2010-ig elkészül, de még a másodiknak (2012–2016) is beletört ebbe a bicskája. Így most a harmadik ígéri a ciklus végéig, miközben sok szakértő 2022–23-at tart inkább reálisnak… Arról nem is beszélve, hogy az összes autópálya-szakaszt említik, tehát elvileg a D1-esnek az ukrán határig, a D3-asnak meg Zsolnától a lengyel határig teljes hosszban kellene elkészülnie, ami a Pozsony–Kassa vállalásnál is merészebb. De nem csak a gyorsforgalmi úthálózat tekintetében futunk bele erős déjà vu érzésekbe. A másik tipikus példa a kiegyensúlyozott költségvetés esete, amelyet a Fico-kormányok rendszeresen ígérgetnek és halasztgatnak, mind távolabbi időpontra tolva ki a megvalósítást. Ahogy Ódor Lajos, a Költségvetési Felelősségi Tanács tagja figyelmeztet blogjában, legeslegelőször még 2010-re volt betervezve kiegyensúlyozott büdzsé, tavaly a második Fico-kormány 2018-ra ígérte, most a harmadik programjában 2020 szerepel. Ami, tegyük hozzá, eleve nagy adag szkepticizmusra ad okot, mert a hiány lenyesegetése véletlenül sem a ciklus végén, választási évben szokott összejönni… A dolgot tovább színezi, hogy a Smer korábbi ígérete mellett a másik három koalíciós párt programjában is kiemelt helyen szerepel a kiegyensúlyozott államháztartás elérése. Tehát mind a négyen ezt a célt akarták, majd megegyeztek, hogy elhalasztják 2020-ig… Csak egyet lehet érteni Ódor szkeptikus meglátásával: „Az idő múlásával, úgy tűnik, változatlan prioritásról van szó: mindegy melyik évben vagyunk, mit ígértünk, milyen tempóval növekszünk a tervekhez képest, mennyivel több adót szedünk be, a költségvetést mindig egyensúlyba akarjuk hozni, és mindig három-négy év múlva.” Ha még nem volt elég, lehet tovább szemezgetni az egészségügyben. Az eHealth (elektronizált egészségügyi rendszer) bevezetése az első Fico-kormány óta cél, a DRG (diagnózis) alapú finanszírozást már a második is be akarta vezetni, de nem jött össze. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne költöttek volna el sokat ezekre a célokra. Nem baj, most itt az újabb nagy lehetőség. A további pénzköltésre is…Más területeken is beleütközünk számos állandó prioritásba, ahol az elmúlt években nem sikerült nagy eredményeket felmutatni – az adócsalások elleni küzdelemtől az uniós alapok hatékonyabb felhasználásáig. És akkor még jó pár örökzöld ki is maradt az újrahasznosított vállalásokból – személy szerint a széles nyomtávú vasút hiánya nagyon elszomorít, de kompenzációként vigasztalódhatok a nemzeti légitársaság, meg ki ne felejtsük, a hajótársaság tervével… Ezek igazán méltó utódai lehetnek a széles nyomtávú őrültségnek.