TALLÓZÓ

A nyugat-európai országok szempontjából zavarba ejtően jól sikerült a közép-európai új EU-tagállamok átalakulása, és fölösleges, sőt kedvezőtlen hatású lehet a nyugati tagországok félelme az alacsony bérű keleti gazdaságoktól – áll a londoni gazdaságpolitikai hetilap elemzésében. A sereghajtó Magyarország növekedése is messze lehagyja a régi tagországokét. Az újak felvételét már lehetetlen volt visszautasítani, akkor is, ha a jövedelmek a régi tagországokéinak csak töredékei voltak. Most azonban már gazdaságaik is az egykor mintának tekintett országokét megszégyenítő ütemben növekednek. A balti országok növekedése egyenesen a négyszerese az euróövezetinek. Lettország, ahol jelenleg a legalacsonyabbak a jövedelmek az EU-ban, tavaly 8 százalékos növekedést produkált, Németország 1,6 százalékost. Ha ezek az ütemek megmaradnak, a lettországi jövedelmek 2032-re – vagyis egy fiatal lett munkavállaló aktív életkorszakán belül – meghaladják a németországiakat. Németországban illene ennek örülni, hiszen akkor már nem kell tartani a bérversenytől, a németeket azonban valószínűleg még inkább elkedvetleníti, hogy szegényebbek lesznek egy volt szovjet tagköztársaságnál. Németország és Franciaország azért torpedózta meg a szolgáltatási piac megnyitását célzó uniós tervezetet, mert félnek, hogy ez utat nyit az egyéni vállalkozóként megjelenő keleti munkásoknak. Ez megmagyarázhatatlan, hiszen a francia szakmai szervezetek is – miközben a lengyel vízvezeték-szerelők várható özönére figyelmeztettek – maguk is elismerték, hogy Franciaországban súlyos hiány van vízvezeték-szerelőkből. A lengyel vízvezeték-szerelők áttelepülése, akár ezrével is, tehát csak áldás lenne. Az elemzés szerint ha az EU Ukrajnát és Törökországot is felvenné, azzal – Romániával és Bulgáriával együtt – olyan alacsony bérű, 150 millió fős ipari erőközpont jönne létre az unió „hátsó udvarában”, amely még Kínával és Indiával is versenyképes lenne.