Szombat: tízmillióan a háború ellen?

A londoni Guradian körképe szerint a tízmilliót is elérheti a hét végén a világ öt kontinensén a békéért, az iraki háború ellen tüntetők száma. A jelek szerint minden idők legnagyobb békemegmozdulásainak lesz részese és szemtanúja a világ.

A hét közepén hatvan ország négyszáz városáról lehetett tudni, hogy készülnek a szombati demókra. Észak-Amerikában és Európában együtt több mint 300 demonstrációt jelentettek be; Ázsiában és Latin-Amerikában 50, Afrikában 10, Ausztráliában és Óceániában 20 megmozdulás készül.
Sok ország történetének legnagyobb demonstrációja előtt áll.

A legtöbb megmozdulás szerény lesz, de például Londonban és Barcelonában félmilliós demóra számítanak, Rómában, Párizsban, Berlinben és néhány más európai városban 100 ezer, New Yorkban, ha engedélyezik, 200 ezer, további 140 amerikai városban pedig összesen mintegy 140 ezer ember megy ki az utcákra.

A szervezők szerint az amerikai–brit háborús készülődés elleni tiltakozás mélysége és kiterjedtsége a rendkívüli. Példa nélküli - idézte a brit lap az Answer nevű amerikai békemozgalmi koalíció szóvivőjét, aki szerint a vietnami háború elleni demonstrációk csak évekkel a kezdet után, a háború tetőfokán tudtak megmozgatni ennyi embert. Az Answer a múlt hónapban mintegy 200 ezer embert vonultatott fel a háború ellen Washingtonban.

A nemzetközi békemozgalomban sokan derűlátóan azt remélik, hogy a háborúellenes közvélemény politikailag jelentőssé válik és befolyásolhatja egy esetleges iraki invázió időzítését, talán meg is akadályozhatja a konfliktust. „Az ellenállás nemzetközivé tétele az emberek leghatalmasabb fegyvere. Ez mindenünk. Úgy gondoljuk, hogy Bush és Blair tisztában van vele: a globális ellenzés gyorsan fokozódik, ezért eltökéltek, hogy még azelőtt elindítják a háborút, mielőtt teljesen elszigetelődnek a világ közvéleményétől” - nyilatkozta egy másik amerikai koalíció, a United for Peace and Justice szóvivője.

A lap megjegyzi, hogy az új európai és amerikai közvélemény-kutatások szerint a háborúval szembeni hangulat tovább erősödik és ez várhatóan akkor is így lesz, ha az USA-nak sikerül kieszközölnie az ENSZ BT-ben egy második határozatot.

Spanyol és holland felmérések most azt jelzik, hogy a megkérdezettek 70 százaléka még egy ENSZ által jóváhagyott akciót is elvet. Valamivel kevesebben, de ugyanígy vélekedik az olaszok többsége is.

Németországban az ottani Attac egyik képviselője úgy fogalmazott, hogy minden korábbinál nagyobb a háborút ellenzők tábora, és a szombati húsz év óta a legnagyobb békemegmozdulás lesz. Több mint 300 német városból indulnak buszok Berlinbe, ahol 100 ezres tüntetésre számítanak a szervezők. A német békemozgalom korosabbá vált, de egy új generáció igen erőteljesen bekapcsolódott, az egyházak és a szakszervezetek pedig koalíciót hoztak létre, amely szélesebb a nyolcvanas évek antinukleáris mozgalmánál – mondta a Guardiannek Malte Keutzseldt a német Attactól.

Párizsban, egy ottani szervező szerint minden idők legnagyobb béketüntetésére van kilátás.

A legszokatlanabb megmozdulásra az Antarktiszon kerül sor, ahol tudósok és mások tucatjai készülnek demonstrálni az örök jég birodalmában található amerikai McMurdo-bázisnál.

A lap szerint a nemzetközi háborúellenes akciónap ötlete tavaly októberben a londoni békemenet után vetődött fel először, majd novemberben a firenzei Európai Szociális Fórumon tizenegy ország béke- és globalizációkritikus mozgalmának képviselői is megvitatták, de igazán nemzetközivé csak a kairói és Porto Alegre-i találkozók után vált.

Azóta szélsebességgel terjed a tiltakozások nemzetközi összehangolásának gondolata, s van úgy, hogy egy napon harmincat is elér a bekapcsolódását jelző városok, települések száma. A szervezők azt tervezik, hogy márciusban Londonban tanácskozást tartanak további globális akciók előkészítéséről.

Az összehangolt nemzetközi demonstrációk az utóbbi öt évben szaporodtak el; zömében a kapitalizmus vadhajtásait bíráló vagy egészét elvető, illetve környezetvédő és egy másfajta globalizációt sürgető kisebb-nagyobb csoportok, mozgalmak léptek fel. Kezdetben néhány globális tőkés vállalatbirodalom volt (McDonald's, Esso, Shell és mások) a célpont, később a globális környezetszennyezés, a világkapitalizmus, illetve a világkereskedelem fennálló rendszere által produkált nemzetközi társadalmi igazságtalanságok kerültek terítékre.

Az akciókat, mint most is, alapvetően a világhálón szervezik, mint a Guardian cikkírója fogalmaz „a mainstream médiaradar” szintje alatt. Az akciók meglepték az „establishmentet” és sok országban csak a független média számolt be róluk.

A Guardian összefoglalójából az is kiderül, hogy Angliában a Stop The War Coalition azt tervezi, hogy tömeges közvetlen akciókkal megbénítja Nagy Britannia életét, ha és amikor megkezdődik az Irak elleni háború. Londoni és más nagyvárosokban szervezendő tüntetéseken kívül vadsztrájkokat, az iskolákban, gimnáziumokban egyetemeken pedig tömeges ülősztrájkokat készítenek elő. A mozgalom egy szóvivője közölte, arra számít, hogy a polgári engedetlenség hulláma indul el, ha kitör a háború.