Szegényes síközpontok

A téli síszezon idején minden évben kénytelen vagyok rádöbbenni, milyen silány a szlovákiai síközpontok szolgáltatásainak színvonala. Évek óta semmi javulás nem tapasztalható e téren. Sokat panaszkodunk amiatt, hogy a külföldi tőke valahogy nem áramlik az országba. Szakértők ezt a nem megfelelő politikai légkörrel és gazdasági háttérrel magyarázzák. Ha ez az út járhatatlan, talán más módon kellene rávenni a nyugatiakat, hogy nálunk fektessenek be és költsék pénzüket.

Sok országban építik a gazdaságot az idegenforgalomra. Látnivalókban Szlovákia is bővelkedik, ezért nem értem, miért ne válhatna nálunk is húzóágazattá az idegenforgalom, a turisztika. Telente bizony sok külföldi jön a szlovák hegyekbe, hogy a havas lejtőkön száguldozzon. Tény, hogy nem mindannyian nyugatiak, de ők is költenék a pénzt, ha lenne hol. Mert ugye a többség nem azok közé a fanatikusok közé tartozik, akik reggeltől estig, fel meg le síelnek. Az emberek szívesen beülnének étterembe, napoznának a teraszon, csak úgy, sícipőben meg overallban. A legtöbb helyen azonban ötezer emberre ha jut egy-egy büfé pár asztallal és paddal. Személyes összehasonlítási alapom sajnos nincs, ezért csupán tudósítások és ismerősök beszámolói alapján tudom, hogy például alig nem is olyan messze tőlünk, az alpesi országokban mi vár a síelőkre.

Szerintem Szlovákiában is remek üzleti lehetőségek maradnak kihasználatlanul a sípályák környékén. Nem értem, miért nem jut eszébe az ott élőknek, hogy ha csak pár hónapra is, de belevágjanak egy kisebb vállalkozásba. Hiába a sok vállalkozásfejlesztő ügynökség, ha az emberekbe nem szorult élelmesség, egy kis üzleti érzék meg vállalkozói szellem sem, a turisták keserű szájízzel, csalódottan lesznek kénytelenek elhagyni az országot. Mi pedig csak leshetjük a külföldi tőkét.