Szálljunk le a földre!

A szlovák politika és a szlovák politikusok általában hiteltelenek a lakosság körében – ezt a választási hajlandóságról készült legutóbbi felmérések meghökkentő eredményei is igazolják. Az okokról tanulmányokat lehetne írni, s ezekben iskolapéldaként szerepelhetne az a ködösítés, az a populizmus, amellyel Dzurinda elmagyarázta a nagyérdeműnek, miért világraszóló siker az, hogy Szlovákia januártól két évig a BT nem állandó tagja lesz. A kormányfő szerint az a tény, hogy az ENSZ-ben a lehetséges 191-ből 185 szavazatot kaptunk, bizonyítja Szlovákia „erős külpolitikai pozícióit a világban, s nem utolsósorban Eduard Kukan miniszter és az egész szlovák diplomácia erős igyekezetét”.

A célzatos öndicsérettől bűzlő érvelés érthetőbb lenne, ha már a kampányfinisben lennénk. A ködösítésre a külpolitikában semmi szükség, erre az egyedüli magyarázat az lehet, hogy a kormányfő nem tud szabadulni a reflexeitől. Most Kongót is beszavazták 188, meg Katart is 186 vokssal (Ghána 184-et, Peru 144 szavazatot kapott). E logika szerint Kongó és Katar világpolitikai tekintélye még falrengetőbb, mint a miénk, de Ghána és Peru is a sarkunkat tapossa. Jelentkezzen már az a szlovák külügyi szakértő, aki elmagyarázza Kongó pozitív hozzájárulását a világpolitika problémáinak megoldásához. A tisztánlátás végett. A nem állandó BT-tagságra a régiók jelölik az egyes országokat. Az ambíciók döntenek, nem az olyan érdemek, mint a demokrácia, az emberi jogok melletti elkötelezettség. Térségünkből Szlovákiának most nem volt ellenjelöltje. Vagy hat évvel ezelőtt volt, akkor Ukrajnától kaptunk ki. Még a Kucsma-féle Ukrajnától. Nem mellesleg: most éppen a románokat fogjuk váltani ebben a tisztségben.

Ami vitathatatlan: a BT-be való bekerülés jelent valami rangot a nemzetközi porondon. Eléréshez jó diplomáciai háttérmunkára, lobbizásra volt szükség, amiért dicséret illeti a szlovák külügyet. A BT a korrumpált ENSZ egyedüli szerve, amelynek még van tekintélye a többi gittegylettel szemben, a tagországokra nézve kötelező erejű határozatokat hoz és szankcionálhat is. A fontos döntések az öt állandó tag konszenzusával születnek, a tíz cserélődő nem állandó tag az ötök által szentesített határozatok ellen általában nem szokott ágálni. Emlékezhetünk, közvetlenül az iraki háború előtt néhány nem állandó tag tevékenysége abban merült ki, hogy a szavazatát árulta jó pénzért az USA-nak. Tehát: tagságunk a BT-ben pozitívum, a világpolitikának ebben a boszorkánykonyhájában a szlovák diplomácia elsősorban tanulhat, tapasztalatokat szerezhet, taktikai és stratégiai kérdésekben egyaránt. Feltéve, hogy Dzurinda nem fog belebeszélni. Mert mint a hírügynökségi jelentésekből kiderült, a kormányfő azt is mondta, például a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos ügyekben Szlovákia nem az EU- vagy a NATO-beli szövetségesek véleményére fog támaszkodni, ellenkezőleg, igyekszik majd befolyásolni őket (Washingtonról, Londonról és Párizsról lehet szó). Itt a legkényesebb ügy Koszovó státusa, és a kormányfő feltehetően arra utalt, Pozsonynak majd Belgrád álláspontját kell megtámogatnia, mint ahogy anno a honi szláv szívek – nem hivatalosan – Belgrádért dobogtak, amikor a NATO a szerb fővárost bombázta.

Szóval: a BT-ben Szlovákia sokat tanulhat. És le is járathatja magát.