Szakadárok Európában

MTI-HÁTTÉR

Európa számos országában mozgolódnak szeparatista erők, esetenként sajátos eszközöket vetve be – írta összeállításában a Die Welt. Katalónia, a leggazdagabb spanyol autonóm régió lakossága már egy éve is megmozdult: akkor a 7,5 millió katalán közül másfél millióan demonstráltak a saját állam létrehozása mellett. A viszonylag jómódú katalánok úgy érzik, hogy Madrid „megfeji” őket: évről évre több adót fizetnek a központi kasszába, mint amennyit visszakapnak. A konfliktus 2006-ban éleződött ki: az akkor elfogadott katalán autonómia-statútum „nemzetként” határozta meg Katalóniát, ami felbőszítette Madridot. Az alkotmánybíróság döntése nyomán a kifejezést 2010-ben törölniük kellett a statútumból.

Viszont ugyanabban az évben a polgári-nacionalista Konvergencia és Unió (CiU) párt került kormányra Barcelonában. Artur Mas, az autonóm régió elnöke egyre keményebb hangot ütött meg Madriddal szemben, majd tavaly azt követelte Mariano Rajoy spanyol kormányfőtől, hogy módosítsa az adóelszámolás feltételeit. Rajoy nemet mondott, mire Mas rendkívüli választásokat írt ki, és élére állt a katalán szeparatista mozgalomnak. Mint gyakran hangoztatja: A válás fájdalmas lesz, de az alternatíva még ennél is rosszabb.

Olaj fűti a skót hazafit

Egy év múlva, 2014. szeptember 18-án ötmillió skót választópolgár szavazhat arról, akarja-e, hogy Skócia független állammá váljon. Ha a többség igennel szavaz, akkor Alex Salmond kormányfő 2016 márciusára hirdeti ki a függetlenség napját, majd májusban parlamenti választásokat rendeznek. Több skót párt a függetlenséget követeli, azt kérdezve: vajon miért nem élnek jobban a skótok, amikor remek természeti és emberi adottságaik vannak? Az előbbi alatt persze az Északi-tenger olajkincsét értik, amelyre 1971-ben történt fölfedezése óta az „It is Scotland's oil” (Skócia olaja) elnevezést alkalmazzák Kilmarnocktól a Hebridákig. Az (apadó) olajkészlet máig a legfőbb érv Skócia függetlensége mellett. Az ellentábor azzal érvel, hogy a BBC-t és a Bank of Englandet is skótok alapították. A Better Together (Jobb Együtt) mozgalom arra hivatkozik, hogy a brit szigetek lakossága együtt harcolt a nácik ellen, együtt hozta létre a jóléti államot, és a jövőben is a „British connection” (brit kapcsolat) fogja szavatolni Skócia biztonságát és jólétét. Az elszakadáspártiak aránya jelenleg 25%, az ellenzőké 47. A bizonytalanok aránya 30% – és folyamatosan növekszik.

Korzikai köztársaság

Mindössze kétezer szavazaton múlt a 2003-as korzikai népszavazás kimenetele: ennyivel többen voksoltak arra, hogy a sziget ne kapjon nagyobb fokú önrendelkezést Franciaországon belül. Korzika bő 200 éve Franciaországhoz tartozik, az 1960-as évek óta létezik egy mind radikálisabb függetlenségi mozgalom. Az FLNC a ’80-as évek óta követ el pokolgépes merényleteket üdülőtelepek és nyaralók ellen, aktivistái terepszínű uniformisban, fekete álarccal és géppisztollyal masíroznak a falvak utcáin. A 2010-es helyhatósági választásokon a nacionalista pártok eddigi legjobb eredményüket érték el: a Femu a Corsica 25,9, míg a Corsica Libera 9,9%-ot kapott.

Flandria zászlót bonthat

A bő száz éve lappangó flamand–vallon konfliktus a 2010- es kormányválság idején érte el tetőpontját Belgiumban. A tét a kulturális identitás, a hatalom – és rengeteg pénz. A hollandul beszélő flamandok egyre kevésbé hajlandók anyagilag támogatni a francia ajkú vallonokat. Jobboldali-populista pártok, mint például a Vlaams Belang (Flamand Érdek) nyíltan szorgalmazzák egy flamand köztársaság létrehozását. A mérsékelt nacionalisták, köztük a liberális-konzervatív Nieuw Vlaamse Alliantie (NVA – Új Flamand Szövetség) konföderációt sürget. A legutóbbi helyhatósági választásokon az NVA Kelet-Flandria több mint 30 településén lett a legerősebb párt, köztük Antwerpenben, a holland ajkú országrész legnagyobb városában.

A flamand nacionalisták számára 2014 lesz a döntő év: május–júniusban országos és regionális parlamenti, valamint európai parlamenti választásokra kerül sor. Győzelmük esetén a nacionalisták kettészakíthatnák Belgiumot. A mérsékelt NVA változatlanul Flandria legerősebb pártja, ám szeptember elején támogatottsága 30,7%-ra apadt, ami a legalacsonyabb 2010 óta.

Gyémántok a jég alatt

A Dánia külbirtokának számító, 88%-ban eszkimók lakta Grönland az év elején visszautasította az Európai Unió kérését, hogy a sziget ne engedélyezze Kína részvételét ásványkincseinek kiaknázásában. „Grönland nyitott a külföldi beruházások előtt, ha a beruházó eleget tesz az általunk támasztott követelményeknek” – szögezte le Kuupik Kleist miniszterelnök. Grönland mélye gazdag szén- és gyémántlelőhelyeket rejt, és bőven akad a korszerű elektronikai iparban igen keresett ritkaföldfémekből is. Az egykori dán gyarmat 2008 óta önálló külpolitikát folytat, miután egy népszavazás eredményeként nagyfokú autonómiára tett szert. Hosszú távon a függetlenség a tét. A sziget már régóta nem tagja az EU-nak, 1985-ben, referendum alapján, kilépett. Dániától azonban ma is erősen függ: az állami bevételek több mint felét az egykori anyaországtól kapott szubvenciók teszik ki. A gyenge lábakon álló gazdaság egyetlen húzóágazata a halászat, ezért még a lánglelkű nacionalisták szemében is csak távoli cél lehet a függetlenség.