A kormányfő jó napja

Egy rendkívüli, a kormány menesztéséről szóló ülés kiszámítható, már-már unalmas szeánsz. Az ellenzéki képviselők gyújtó hangú beszédekben ostorozzák a miniszterelnököt, röpködnek a negatív jelzők, aztán szavazáskor kiderül, hogy kisebbségben vannak, és mindenki megy haza. A keddi vita két okból mégis érdekesnek ígérkezett, és reménykedésre adott okot az ellenzéknek. Hosszú idő után először egyezett ki egymással Fico összes haragosa, létrehozva a demokráciaharcos egységfrontot. Ráadásul úgy tűnt, a kormány pozíciója az elégedetlen képviselők miatt is ingatag, és ezek a nagy egóval megáldott emberek még egymással is képesek élő adásban összeveszni, ha olyan napjuk van. 

Vita végül nem lett, különösen nem élő adásban. Pontosabban lett, csak nem úgy. Egyrészt azért, mert mind Rudolf Huliak, mind Samuel Migaľ csoportja fegyelmezetten besorakozott a kormány mögé (ami egyébként is a racionális érdekük lenne, de a szlovák politika nem racionális), így kiderült, Fico nem holnap fog megbukni. Másrészt pedig a parlament a miniszterelnök miatt már kora délelőtt nem a kormány alkalmatlanságáról, hanem az ellenzék „államellenes felforgató tevékenységéről” vitázott. Fico a hirtelen előhúzott és minden bizonnyal célzatosan torzító titkosszolgálati jelentésének olyan reklámot csapott, amire a legszebb álmaiban sem számított: mindenki, beleértve a sajtót és a komplett ellenzéket, egy napon keresztül ezzel foglalkozott. A politikus egyben jó előre kifogta a szelet a vitorlájából minden nyilvános tiltakozásnak, jöjjön az az értelmiségiek részéről, vagy tüntessenek a tömegek. Innentől kezdve a kormánynak van egy mindent ütő és csak mellékesen hamis érve. Nem akart szavazni a bizalmatlansági indítvány kapcsán az ellenzék? Megijedtek a jelentéstől! Tüntet a tömeg? A jelentés is mutatja, hogy idegen ügynökökről van szó! Elégedetlenkedik a szakma? Külföldi felforgatók megtervezett lépéseiről van szó, tessenek legközelebb választást nyerni, hagyjanak minket kormányozni! 

Már ez is elég ok lenne az elégedettségre, de Fico itt nem állt meg. A szlovák kormányfő a hét első két napján Törökországgal és Magyarországgal is egyeztetett gázügyben, hogy végleg megkerülhesse a pattogó Kijevet, és elmondhassa: nem hagyja magát megzsarolni, van B terve Ukrajna és a gázvezeték kiváltására. Az ukrán elnök amúgy is sokkal hamarabb kerül nála bajba – gondolhatja Fico, miközben egyre minősíthetetlenebb hangnemben sértegetik egymást Zelenszkijjel a Twitteren vagy külföldön. 

Az egyedüli problémát kedden Danko és Huliak megegyezésre való képtelensége jelenthette, de ha lehet hinni a híreknek, a Smer ennek a problémának a menedzselését is átveszi. A kormányfő pedig – mint a rajzfilmek karikatúraszerű gonoszai – nézhet két beosztottjára, koalíciós partnereinek vezetőire, elmormolva: „hát mindent nekem kell csinálnom, balfácánok?” 

A kormánykoalíció a belső konfliktusai miatt bármikor képes magát megsemmisíteni – de ha valamikor lesznek előre hozott választások, az a legkevésbé sem az ellenzék miatt történik. Kedden este Fico valószínűleg – hosszú idő után – nyugodtan feküdt le aludni. Jól megmutatta mindenkinek.