Szabadság?

(Pixabay)

Most kezdődött az idősek hónapja, és már vége is van. S pontosan ez a lényeg: tegnap még fiatalok voltunk, holnap már idősek leszünk. S ami közte van, elröppen, ám nem úgy, mint egy cikázó pillangó, mert az még visszajöhet, de a fiatalság már nem. ​​​​​​​

Pedig mennyire szeretnénk! Látszólag erre a mindannyiunkban meglevő természetes vágyra épít az ifjúságkultusz. De csak látszólag.

Mert az ifjúságkultusznak nem az a lényege, hogy számtalan nő és férfi fekszik be a fiatalító szépségsebész kése alá vagy szántatja fel apró tűkkel az arcát, hogy aztán a megújulás reményében a saját vérével vesse be. Ezek csak következmények. A lényeg az ifjúságnak mint értéknek a központba helyezése, és az olyan, többnyire az ifjúságnak tulajdonított készségek istenítése, mint például a dinamizmus, rugalmasság, kreativitás, kockázatvállalás, alkalmazkodókészség. S a leglényegesebb, hogy mindezeket a globalizált gazdaság szolgálatába állítsuk. Mert a globalizált gazdaság működtetéséhez pontosan ilyen emberekre van szükség. Sikereik a céget illetik. Kudarcaikban magukra maradnak.

Jan Keller morva szociológus szerint az ifjúságkultusz nem a fiatalok kezdeményezésének a gyümölcse, hanem a multinacionális cégek, a politika és a média működésének logikája által életre hívott, kívülről jövő követelés. Elkendőzi a tényleges gazdasági-társadalmi viszonyokat, és eltereli az új nemzedékek figyelmét a valódi problémákról.

Az ifjúságkultusz a 20. század hatvanas éveiben keletkezett. A mindenfajta tekintély elleni harcot tűzte a zászlajára, az emberi vágyak korlátlan kielégítésének nevében, ami egybecsengett a fiatalokra jellemző lázadozó mentalitással. Ez az úgynevezett új baloldal (másképpen kulturális vagy liberális baloldal) által szorgalmazott ideológia, amely korábban megdönthetetlen határokat és erkölcsi tabukat kezdett ki és döntött meg, teljesen megfelelt a neoliberális jobboldalnak is. Sőt, jó szolgálatot tett neki, hiszen hozzájárult a fogyasztás, s így a haszon növeléséhez. A jobboldal persze látszólag elhatárolta magát ettől az ideológiától, mert ha nyíltan mellé áll, akkor elveszítette volna konzervatív szavazótábora tetemes részét, azokat az embereket, akik nem akarták feladni helyi és nemzeti identitásukat, kultúrájukat. Hiszen ők épp azért nem választották a baloldalt, mert arra ösztönözte őket, hogy szabaduljanak meg ezektől a biztos pontoktól, amelyek állítólag gátat képeznek a korlátlan lehetőségek világában. Viszont az agymosás elindult, és számtalan jelenség, amelyet ma normálisnak tekintünk, ide vezethető vissza.

Ilyen például az úgynevezett prekarizáció, az a munkaerőpiaci jelenség, amikor az emberek csak részmunkaidőben dolgozhatnak vagy csak meghatározott időre kapnak munkaszerződést, illetve az is, amikor a munkaadó követelésére vállalkozói engedélyt kell kiváltaniuk. Mindez bizonytalanságot szül – a prekarizáció szó is ezt jelenti –, de persze ráfoghatjuk, hogy ez nézőpont kérdése.

Szabadságnak is értelmezhetjük.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!