Sötétben tapogatózó átvilágítás

A jogszabály célja megakadályozni, hogy a volt kommunista rendszer vezető tisztségviselői, elsősorban a kommunista párt, a belügyi szervek és a titkosszolgálat munkatársai és ügynökei az új, demokratikus rendszerben fontos állami tisztségeket tölthessenek be. A cseh alkotmánybíróság ugyanis a héten elutasította annak a 44 szociáldemokrata képviselőnek a javaslatát, aki az úgynevezett lusztrációs törvény hatályon kívül helyezését kérte. „A cseh törvényhozásnak napjainkban is szüksége van egy olyan mechanizmusra, amely szavatolja az államapparátus megbízhatóságát” – indokolta a taláros testület döntését Jiří Malenovský. Kifejtette, hogy az alkotmánybíróság csak néhány apró módosítást tartott indokoltnak. ĺgy például törölték a törvényből az állambiztonsági szervekkel való „tudatos együttműködés” követelményét, mert mint Malenovský is mondta, ezt a gyakorlatban szinte lehetetlen bizonyítani. Az átvilágítási törvényt még a szövetségi Csehszlovákiában fogadták el a kilencvenes évek elején, s eredetileg 1996-ban szűnt volna meg a hatálya. Miután azonban Csehszlovákia szétesett, a cseh parlament 1996-ban, majd 2000-ben ismételten meghosszabbította a jogszabály érvényességét. A jelenlegi szabályozás szerint addig marad hatályban, amíg megszületik az állami alkalmazottakról szóló törvény. Ez már az új helyzetnek megfelelően szabályozza, hogy az egyes helyek betöltéséhez milyen kritériumok teljesítésére van szükség. Az alkotmánybíróság is elismerte, hogy a törvény több kitétele már elavult, mára elveszítette jelentőségét. „Az állam szolgálatában álló tisztségviselők cseréje a totalitárius rendszerből a demokráciába való gyors átmenet folyamán Csehországban lényegében már befejeződött” – szögezte le Malenovský is. A szociáldemokrata képviselők éppen ezzel indokolták kérelmüket.

„1989 novemberétől már 12 év telt el; ez elegendő idő ahhoz, hogy megszűnjön az a veszély, amelyet egyes személyek jelenléte okozhatott volna bizonyos tisztségekben. Azok a személyek, akik a múltban különféle okoknál fogva együttműködtek a volt állambiztonsági testülettel, ma már semmiképpen sem tudják kedvezőtlenül befolyásolni a demokratikus fejlődést” – nyilatkozta Bohuslav Sobotka, aki az alkotmánybíróságon a beadvány aláíróit képviselte. Sobotka nagyra értékelte, hogy az alkotmánybíróság is megerősítette az állami alkalmazottakról szóló törvény mihamarabbi elfogadásának szükségességét. A szociáldemokraták által kidolgozott javaslat már a parlamentben van, de elfogadását főleg Václav Klaus pártja ellenzi.

A cseh belügyminisztérium eddig 367 ezer személynek adott ki átvilágítási igazolványt. Ebből 3,45 százalék volt pozitív, ami azt jelenti, hogy az illető a hatályos törvény szerint együttműködött a volt állambiztonsággal, tehát napjainkban nem tölthet be olyan tisztséget, amelyhez tiszta lusztrációs bizonyítvány szükséges. Idén 5900 személy kapott átvilágítási igazolványt, s ebből 120 volt pozitív. Évek óta éles vita tárgya, hogy mennyire igazságos az átvilágítás, és milyen súlya van a valóságban a kiadott bizonyítványnak. A bizonyítványt a belügyi szervek ugyanis csak egy jegyzék alapján adják ki, amely felsorolja, hogy ki és milyen minőségben működött együtt a volt titkosrendőrséggel. A hatóságok azt már nem vizsgálják, hogy mi található egy-egy személy irataiban, illetve miért vezették az illetőt ilyen vagy olyan együttműködői minőségben. Ebből már eddig is számos konfliktus, bírósági per adódott, és sokan megkérdőjelezik az eljárás hitelességét, komolyságát, igazságosságát. Szintén a cseh belügyminisztérium statisztikája szerint az elmúlt években 692 személy támadta meg a neki kiadott pozitív lusztrációs bizonyítványt, s a bíróságok 117 esetben igazat adtak a tiltakozóknak. Az egyik legismertebb ilyen per Jan Kavan, jelenlegi cseh külügyminiszter nevéhez fűződik, aki a hetvenes évek elején Kato fedőnéven állítólag együttműködött az állambiztonsággal. Neve mindenesetre szerepel az állambiztonsági jegyzékben. Másrészt Kavan, aki a hetvenes évek elejétől kezdve angliai emigrációban élt, a szocialista rendszer idején erőteljesen támogatta az akkori ellenzékieket. A paradoxon és az ellentmondás nyilvánvaló. A több évig elhúzódó perben végül is a bíróság azt a határozatot hozta, hogy Kavan sosem működött tudatosan együtt a kommunista titkosrendőrséggel. Ugyancsak teljesen nyilvánvaló és vitathatatlan, hogy a törvényt a cseh jobboldal már évek óta saját politikai pozícióinak erősítésére és az állítólagos kommunista veszéllyel, visszarendeződéssel való riogatásra, félelemkeltésre is felhasználja. Másrészt a nyáron derült ki, hogy a kilencvenes évek elején mintegy 120 esetben az akkori belügyminisztérium tudtával adtak ki olyan személyeknek negatív átvilágítási iratot, akik együttműködtek az állambiztonsági testülettel. Václav Havel államfő is érzi a törvény visszásságait, ezért a legutóbb is elutasította aláírását. A képviselőház azonban leszavazta, így a sokat vitatott jogszabály továbbra is érvényben van. Várható azonban, hogy a tavasz folyamán a parlament végre elfogadja az állami alkalmazottakról szóló törvényt, amely a lusztrációk végét is jelentené. Az állami alkalmazottakról szóló törvény elfogadása ugyanis feltétele az uniós csatlakozásnak. Ezeket a tárgyalásokat pedig Prága a jövő ősszel mindenképpen le akarja zárni.A szerző prágai munkatársunk