Madame Tussaud londoni panoptikumában máris átöltöztették Trumpot golfruhába (TASR/AP-felvétel)
Show-műsor után romeltakarítás
Hihetetlenül nehéz örökséget vesz át Joe Biden, aki az évszázad eddigi leghajmeresztőbb, legkiélezettebb amerikai elnökválasztása után léphet be a Fehér Házba 2021. január 20-án.
Addig Donald Trump mint dühöngő bika pusztíthat, pereskedhet, hazugságözönnel bombázhat. Jogi próbálkozásai aligha vezetnek eredményre, de akadályozhatják a tisztánlátást és tovább gerjesztik az elégedetlenséget. A koronavírus a beiktatásig még amerikaiak sorával végez, már most közel 10 millió fertőzött van, és a gazdaság minden eddiginél nagyobb segítségre szorul – épp a járvány miatt.
Az utóbbi 100 év leginkább mobilizáló elnökválasztása jelzi, hogy Trump, mint egy bányászlámpa, rávilágított az USA egyik komoly problémájára: a társadalom erőteljes megosztottságára. Miközben a milliós nagyvárosok szombattól ünnepelnek, vidéken és középnyugaton ökölbe szorulnak a kezek. Kiderült, hat a trumpizmus, lehet folyamatosan vádaskodni, teljes valótlanságot állítani (a Twitter alig győzte letiltani üzeneteit), tízmilliók vevők rá. Bár bemocskolta a jó erkölcsöt és tisztességet, komoly károkat okozott a demokratikus intézményeknek, kockára tette rengeteg amerikai életét a járvány során, mégis minden elődjénél több voksot tud felmutatni. Ahogy a német Die Zeit írta: a fő tényező, hogy bejött Trump nacionalizmusa, így politikai lenyomata még egy ideig velünk marad. Bejött neki az az érvelés, hogy a munkahelyeket csak úgy lehet megtartani, ha nem engednek be idegeneket. Hogy Kína állásokat vesz el, és az európaiak gazdagok, de a biztonságukat az USA-val fizettetik meg.
További érdekes tanulság a hibás felmérések. Szinte mindegyik biztos Biden-sikert jósolt, aztán Trump magabiztosan elnyerte a 29 elektort adó Floridát, ami egyből nyílttá tette a versenyt. Különös, hiszen a közvélemény-kutatások őshazája éppen Amerika, George Gallup révén 90 évre nyúlik vissza a hagyománya, erre 2016 után (amikor Hillary Clintont favorizálták) újra kiderült, vagy le kell porolni a módszertant, vagy a társadalom mélyrétegeiben olyan változások történtek, melyekre nem figyeltek eléggé. S ha már Florida, azt is rosszul jelezték, hogy a latin-amerikai szavazók többsége a demokrata jelölt mellé áll. Trump hiába mennydörgött falépítésről a mexikói határon, hiába kőkemény bevándorlásellenes politikája, a kubai és a venezuelai származásúak simán rá szavaztak.
Talán nem kell nagy bátorság a kimondásához, hogy ha nem jön a koronavírus, pontosabban, ha Trump kicsit komolyabban áll hozzá, és védekezésként nem fertőtlenítő befecskendezést javasol, akkor még négy évig ő maradna a Fehér Ház ura. Különösen a járvány kezdetén látott viselkedése taszíthatott el sokakat. Sosem értette meg, hogy az idősek és az egészségügyi ellátásból alig részesedők a legveszélyeztetettebbek – ennek mérlege 240 ezer halott, ami a vietnámi háború emberveszteségének négyszerese…
A milliárdos elnök vonzerejét mutatja, hogy a kongresszusban a demokraták nem növelték erejüket, a szenátusban sem sikerült fordítaniuk, igaz, Georgia államban mindkét szenátori helyért elmaradt a győztes az abszolút többségtől, ezért január 5-én új választást tartanak. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert ha az elnök pártja kisebbségben van a szenátusban, akkor jóval szűkebb a mozgástere, hiába vannak átfogó elképzelései, ha azokat nem tudja áterőltetni a törvényhozás két házában. És Bidennek vannak elképzelései (környezetvédelem, kevesebb világkereskedelmi korlátozás, adórendszer), emellett próbálja felépíteni, amit Trump a nemzetközi színtéren lerombolt. Lesz mit helyrehozni, hiszen olyan döntéseket hozott meg, amelyek szinte elképzelhetetlennek tűntek: az USA kilépett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, felmondta az iráni atomalkut, felrúgta a párizsi klímaegyezményt, és épp a koronavírus idején jelentette be, hogy országát 2021-ben kilépteti az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Biden nyilatkozataival igyekszik csillapítani a feszültséget, megtartja a WHO-tagságot és újra aláírná a klímaegyezményt. Közel 50 éves politikai karrierjének egyik fő jellemzője, hogy ő az a demokrata, aki képes alkukat kötni a republikánusokkal. Akár ellenzékben volt, akár Obama alelnöke, sokszor tudott kompromisszumot kötni. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert rendkívüli politikai tapasztalataira nagy szükség lesz a lövészárkok betemetésében, a társadalmi megosztottság mérséklésében. Garantáltan unalmasabb és visszafogottabb lesz az elnöksége, mint Trumpé, de a Fehér Ház nem a show-műsorok forgószínpada. Nyugalma remélhetően kiterjed a világpolitikára is, ahogy azt pályafutása példázza: a tapasztalat, a hozzáértés hosszú távon képes legyőzni a populista és nacionalista hőzöngést, aminek káros hatása épp Közép-Európában érződik igazán...
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.