Senki nem tett kevesebbet

Az uniós környezet iránti érdektelenség olyan mélyre süllyedt az országban, hogy nem szlovák paradoxonról, hanem szlovák indolenciáról – közönyről, nemtörődömségről, hanyagságról kell beszélnünk, ami már a lakosságot veszélyezteti. Noha az Európai Parlament nem minden erény megtestesítője, jogkörei több mint elegek arra, hogy a jól tájékozott és felelős választó okot találjon az EP összetételének befolyásolására. Az a helyi meggyőződés, hogy a mi szavazatunk nem változtat semmin, mert a 13 képviselői hely elhanyagolható a 751 mellett, csak gyenge kifogás, mert kilenc uniós tagországnak kevesebb képviselője van, mint Szlovákiának, kettő pedig ugyanannyit küld az EP-be, mint mi. De mindegyikben magasabb volt a részvétel, mint nálunk. Egyetlen tagország választói sem tettek kevesebbet az új parlament legitimitásáért, mint a szlovákiai választók. Akkor történt ez, amikor Európa válaszúton van, külső és belső válsággal is meg kell birkóznia. Az adósságválság és az euróválság – ami az eurózóna és az unió szétesését is fenyegette – még nincs mögöttünk. Az, ami Ukrajnában zajlik, hatalmas kihívás az uniónak egy közös energetikai, biztonsági és külpolitika kidolgozására. Ahogy Jacques Rupnik ismert politológus megjegyezte, ezek mind az „európai választás nagy kérdései” voltak. Senki olyan határozottan nem ignorálta őket, mint Szlovákia lakossága. Sok magyarázatot találhatunk erre, de egyik sem igazolja az ország közömbösségét. A kampány során olyan többségi tévhit alakult ki, hogy az európai képviselőknek a Szlovák Köztársaság érdekeit kell védeniük. Miközben az EP képviselői nem az állam képviselői, és nem is szabad, hogy azok legyenek, hanem a polgárok képviselői és az unió egészének jólétéért kell dolgozniuk. A szakértők szarkasztikus megjegyzéséhez, mely szerint Szlovákiában a kampány elsősorban arra szolgál, hogy a pártok és jelöltjeik élhessenek azzal az elidegeníthetetlen joggal, hogy hülyét csináljanak magukból, hozzá kell tenni, hogy a 29 tagú mezőny nagy része élt ezzel a jogával. Attól függetlenül, milyen kevesen járultak az urnákhoz, a szombati választás öt évre teremtett politikai realitást. Ha máshoz nem is, a szlovákiai választások hozzájárultak ahhoz az európai kényelmi helyzethez, hogy a néppártiaknak, a szocialistáknak, a liberálisoknak és a konzervatívoknak továbbra is meghatározó szerepük lesz az Európai Parlamentben. Több elemző is megegyezett abban, hogy a szlovákiai választás minden nyomora mellett magasra értékelhető az a tény, hogy semmilyen extrém politikai párt nem volt sikeres, holott az extrémen alacsony részvétel kedvezett nekik. Ki tudja, mi lesz öt év múlva. A szerző a Trend hetilap kommentátora