Rossz szellemekkel küzd Magyarország

A 2004. május elsejei bővítés évfordulójára emlékezve a mérsékelten konzervatív lap úgy vélte, hogy az ország, amely öt éve még "oly jól felkészültnek tűnt" az uniós csatlakozásra, ma hármas válságot, gazdasági, politikai és társadalmi krízist él meg. A miniszterelnök távozott, a gazdaság összeomlóban, a szélsőjobb visszatér - foglalta össze a közelmúlt jelenségeit a cikk, amelyet Christine Dupré különtudósító jegyzett.

A terjedelmes, riportszerű írás a csatlakozás előtti helyzetet úgy mutatta be, hogy a nyolcvanas évek nyugodt reformjai nyomán az ország kilépett a kommunizmusból, gazdasága megnyílt a világ felé, a politikai elitben nem lehetett az unióval szemben kétkedőket találni. Külön említette, hogy a kisebbségi tanácsok, köztük a romáké konzultációs jogot nyertek, amellyel befolyásolni tudják a politikai döntéseket.

A mai helyzetből a tudósítás a gazdasági válság jelenségeit, a romák elleni támadásokat, illetve a társadalmi feszültséget emelte ki, utóbbin belül hosszasan ecsetelve a szélsőjobboldali akciók szaporodását, az - általa újfasiszta milíciaként leírt - Magyar Gárda tevékenységét.

Dupré úgy vélte, hogy az általános elégedetlenség nyertese logikusan az ellenzék, az a "jobboldali nacionalista " Fidesz kell, hogy legyen, amelynek "immár semmi köze a nyolcvanas évek végén létrejött liberális, antikommunista ... diákszervezethez", amelyből kinőtt. A cikk a jövő kérdéseként állította be, hogy Bajnai Gordon kormánya kitart-e jövő tavaszig, illetve, hogy az azt követő Fidesz-kormány politikája mennyire lesz radikális.